Eseménynaptár
2018. november
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2018.11.18. - 2019.01.06.
Budapest
2018.11.16. - 2018.11.16.
Veszprém
2018.11.16. - 2018.11.16.
Debrecen
2018.11.15. - 2018.11.15.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.11.06. - 2018.11.06.
Veszprém
2018.10.31. - 2018.10.31.
Budapest
2018.10.30. - 2018.11.22.
Budapest
2018.10.30. - 2019.04.29.
Budapest
2018.10.26. - 2019.03.31.
Budapest
2018.10.25. - 2019.01.20.
Szécsény
2018.10.22. - 2018.10.28.
Budapest
2018.10.20. - 2018.10.23.
Szentendre
2018.10.18. - 2018.11.30.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Veszprém
2018.10.18. - 2019.01.27.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.13.
Budapest
2018.10.17. - 2018.10.17.
Budapest
2018.10.17. - 2018.10.17.
Szeged
Bajor Gizi Színészmúzeum - Budapest
Cím: 1124, Budapest Stromfeld Aurél út 16.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: Sze-V 14-18
2018.04.26. - 2018.11.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(10 fő felett)
500 HUF
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
400 HUF
Programjegy felnőtteknek
(A Múzeum épületében megvalósuló egyéb fizetős programok látogatására jogosító belépőjegy)
1000 HUF
Programjegy diákoknak
500 HUF
Programjegy nyugdíjasoknak
500 HUF
Miért éppen Csehov? A magyar színpadra igen hamar eljutottak Csehov darabjai, és az első, nem túl sikeres hazai bemutató óta minden nemzedék színre viszi az orosz drámaíró műveit. Az OSZMI Színházi Adattára 1945-től napjainkig 328 Csehov-előadást tart számon, és ezekbe nem tartoznak bele az adaptációk és átiratok.
Csehov
Jelen kiállítás nem vállalkozhat arra, hogy minden egyes produkciót felidézzünk, ezért arra törekedtünk, hogy egy-egy korszak olyan emblematikus, színháztörténetünk szempontjából „csomópontnak” számító előadásait mutassuk be, amelyek elsősorban jelentős hatással bíró rendezőkhöz kapcsolódnak.

Minden korszaknak megvan a maga „Csehov-tükre”, Csehov-interpretációja. Az előadások létrehozói a bonyolult csehovi viszonyrendszert különbözőképpen értelmezik, más és más elemek kapnak hangsúlyt, amit befolyásol a változó színészi játékstílus, a rendezők szöveg- és világértelmezése, a színpadi látvány megjelenítésének stílusa, az adott kor közönsége. Volt idő, amikor inkább egyfajta patetikusság érvényesült a csehovi színpadon, máskor a Sztanyiszlavszkij-módszer leegyszerűsítő értelmezése alapján a szerepek sematikus ábrázolása kapott hangsúlyt.

Egy adott korszakban a naturalista színpadi hagyományt követték a Csehov-darabok bemutatói, vagy költői, realista előadások születtek. Más korban, megtagadva a csehovi színjátszás hagyományait, a szereplők közötti viszonyok éles, csontig hatoló, kegyetlen viszonyaira derült fény, és volt, amikor a darabok humora, iróniája került előtérbe. A Ványa bácsi például mást jelentett 1952-ben Gellért Endre rendezésében, mint később, a Vígszínház színpadán Horvai István interpretációjában.

Minden korszaknak megvan a maga „Csehov-tükre”, Csehov-interpretációja. Az előadások létrehozói a bonyolult csehovi viszonyrendszert különbözőképpen értelmezik, más és más elemek kapnak hangsúlyt, amit befolyásol a változó színészi játékstílus, a rendezők szöveg- és világértelmezése, a színpadi látvány megjelenítésének stílusa, az adott kor közönsége. Volt idő, amikor inkább egyfajta patetikusság érvényesült a csehovi színpadon, máskor a Sztanyiszlavszkij-módszer leegyszerűsítő értelmezése alapján a szerepek sematikus ábrázolása kapott hangsúlyt.

Egy adott korszakban a naturalista színpadi hagyományt követték a Csehov-darabok bemutatói, vagy költői, realista előadások születtek. Más korban, megtagadva a csehovi színjátszás hagyományait, a szereplők közötti viszonyok éles, csontig hatoló, kegyetlen viszonyaira derült fény, és volt, amikor a darabok humora, iróniája került előtérbe. A Ványa bácsi például mást jelentett 1952-ben Gellért Endre rendezésében, mint később, a Vígszínház színpadán Horvai István interpretációjában.

A kiállítás megvalósításakor arra törekedtünk, hogy a nézők számára – főként a középiskolásokra gondolva – azt mutassuk be tehát, hányféleképpen lehet értelmezni egy-egy színdarabot, feleleveníteni azoknak a nagy művészeknek az emlékét, akik különböző rendezői elképzeléseket megvalósították.