Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Tatabányai Múzeum - Tatabánya
Tatabányai Múzeum
Cím: 2800, Tatabánya Szent Borbála tér 1.
Telefonszám: (34) 688-192
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.12.08. - 2018.03.31.
bányászat, festészet, gazdaság, időszaki kiállítás, ipar, képzőművészet, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(Tatabánya kártyával)
950 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő családoknak
2500 HUF
Rendezvényjegy
(Drámajegy, az ár tartalmazza a foglalkozáson túl a tárlatvezetést, a foglalkoztató füzet árát, valamint a foglalkozás anyagköltségét!)
1400 HUF
Kukán Géza a 20. század elején konzervatívnak nevezett művészet képviselője, illetve az akadémikus stílust kedvelők, azon belül a hivatalos körök keresett festője volt. Érsekújváron született 1890-ben. A gimnáziumban töltött évei alatt már rajzolni kezdett. 1908-ban egy nyári időszakot a nagybányai művésztelepen töltött. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1908-ban kezdte meg tanulmányait, mestere Balló Ede volt. Münchenben, Karl Marrnál 1910 és 1912 között folytatott tanulmányokat. Művészetét már ezekben az években is a valósághű ábrázolás, az emberi jellem bemutatására irányuló törekvés, a biztos kompozíció alkalmazása, a drámai pillanatok megragadására való készség jellemezte.

Párizsban vélhetően a Julian Akadémián tanult. Miután Franciaországból hazatért, 1914 nyarán Tatabányára utazott.
Érdeklődésének középpontjába ekkor a bányászok élete került, ez a tény hosszú évekre meghatározta művészetét. Realista, drámai, ugyanakkor egyfajta romantikus, pátosszal teli ábrázolásmód jellemezte bányászportréit, bányászélethez kapcsolódó jeleneteit. Az első világháború kitörése után Tillesch János bányaigazgató műszaki rajzolóként alkalmazta.

1919-ben megfestett, erőteljes érzelmi és gondolati hatást elérni kívánó, akadémikus előtanulmányokból építkező kompozíciójú, „Sztrájk” című festményével a Műcsarnokban elnyerte a Kohner-díjat, ez az esemény komoly elismerést hozott az alkotó számára. Ekkor kapta a Mesteriskola ösztöndíját. Bányákat, üzemépületeket, a bányászélethez kapcsolódó jeleneteket, nagy kompozíciókat – pl. bányászok beomlott bányában, újraélesztés, sebesült bányász – festett. E téma az 1920-as évek közepéig határozta meg művészetét. Tematikailag érdekelte az akt, portréfestőként is elismertté vált. A XIX. század végi magyarországi művészetben egyre nagyobb jelentőségűvé váló, a történeti festészet szerepét bizonyos tekintetben átvevő életkép fontos műfaj Kukán Géza művészetében. A tájképi elemek főként
előbbiek kiegészítéseként mutatkoznak meg. Alkotásait egyfajta tanulmány-jelleg határozza meg, némely kompozíciója műteremben született részábrázolások összességeként hat, amely hatást erősíti az emberi test arányainak esetenként kissé bizonytalan ábrázolása. Előszeretettel jelenített meg különböző képeken hasonló, egymást idéző emberalakokat. Művészetében a tervezettség, átgondolt szerkesztettség időnként expresszív kifejezésmóddal társul. A monumentális festészetre irányuló törekvései határozottan megmutatkoznak többalakos kompozícióin, de portréi esetében jóval nagyobb művészi erőt figyelhetünk meg. Az „Újraélesztés” hatása sem elsősorban kimódolt, logikus, hagyományosan műteremben tanított és tanult kompozíciójából fakad, hanem sokkal inkább az azon megjelenő emberek ábrázolásának módjából, amely természetesen szintén nem nélkülözi a tanulmány-jelleget.

Alapvetően az embert kívánta megjeleníteni, az ember arcán, testén, az emberhez tartozó élethelyzeteken keresztül „szólt” a világról. Éppen ezért a konkrétan leképezett szituációk mellett gyakran van festményeinek, grafikáinak egy, az életet általánosságban felmutató ereje.

Kukán Géza rendszeresen kiállított a Műcsarnokban, komoly szakmai elismerésekben volt része. Legnagyobbnak tartott sikerét pedig a barcelonai világkiállításon érte el 1929-ben, ahol aranyérmet nyert. Az 1930-as évektől egyre hangsúlyosabbá vált kultúrpolitika tevékenysége. A modern irányzatokkal szemben – bár képeit tekintve mindezek valamilyen szinten hatottak rá – az akadémikus művészet mellett állt ki. Az Országos Művészeti és Irodalmi Tanács tagja lett. 1936-ban hunyt el Budapesten.

2013 augusztusában „Újraélesztés. Válogatás a Tatabányai Múzeum raktárában őrzött festményekből” címmel nyílt kiállítás a Tatabányai Múzeumban. A tárlat címe akkor is az 1916-os Kukán-festmény címét tartalmazta. A 1910-es és az 1970-es évek közötti időszakban született műtárgyak közti összekötő kapocs egyrészt a téma volt: ahogy a bányászat, az üzemi munka, az ipari táj, az ehhez kapcsolódó, ebben létező ember meghatározták a Tatabányán élők és dolgozók mindennapjait, ugyanúgy meghatározták az itt alkotó művészek bizonyos műveit. Másrészt ezek a témájukat tekintve bányászathoz kötődő festmények tisztítás, restaurálás előtt álltak. Az akkorra felújított múzeumi központban mintegy
figyelemfelhívásként is tártuk közönség elé az átmenetinek tekintett állapotban ezeket a képeket. Ily módon az „újraélesztés” szó nyilván sokirányú értelmezési lehetőséget nyert.

A most megrendezett, szintén „Újraélesztés” főcímmel ellátott kiállítás három helyszínen, az érsekújvári Ernest Zmeták Művészeti Galériában, a soproni Központi Bányászati Múzeumban és a Tatabányai Múzeumban őrzött gyűjteményekből válogatott képanyagot tartalmaz.