Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.11.09. - 2018.01.14.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Toldi mozi Budapest belvárosának egyik kultikus jelentőségű mozija, ahol a hetvenes évek közepétől a korabeli hivatalos kultúrpolitika által nem mindig támogatott, jó esetben tűrt, ám néha tiltott események zajlottak, filmvetítések, viták, beszélgetések, filmklubok.

Ennek a művészmozinak a vasfüggönyön így-úgy átjutó filmek, hírek, kiadványok, zenék révén kialakult egy törzsközönsége, ez adta a mozi alagsorában megnyíló galéria rendszeres látogatóit, sőt részben az alkotóit is.

Az első Toldi Galéria 1975 áprilisában nyílt, és betiltásáig, 1976 októberéig üzemelt. A kor ama képző- és fotóművészeinek jelentett nem túl nagy, mégis fontos bemutatkozási helyet, akik egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán jutottak kiállítási lehetőséghez.

Harmincnégy alkotó állított itt ki, kezdetben havonta, majd háromnaponta követték egymást a megnyitók.
A galéria második korszaka – már Toldi Fotógaléria néven – 1981-ben kezdődött, és még ugyanennek az évnek a végén, egy betiltott kiállítással egyszer s mindenkorra véget is ért. Keletkezésének és működésének minden részletében rendhagyó volt, sőt egy-két szempont szerint akár törvénytelen is. Reha György szervezésében, Tímár Péter művészeti vezetésével és közreműködésével, Jerger Kriszta kiállításrendezői tevékenységével 8 (+ 1) olyan kiállítást rendeztek itt, melyek már a saját korukban sem elégedtek meg az elfogadott tendenciák ismételgetésével, hanem progresszív utat jelöltek ki az akkori kortárs fotográfiában.

Szerencsés János, Tamási Péter, Kardos Sándor és Lugosi Lugo László Horus Archívuma, Szalai Tibor és Vincze László, Lovas Ilona és Nagy Tamás, Lennert Géza, Agnes Rodier, Birkás Ákos és (plusz egyként) Hajas Tibor betiltott, s a galéria végét is jelentő munkái – e kiállítássorozat stílusban és témában egyaránt heterogén anyagának közös vonása volt a szabadság; nem csupán politikai értelemben, hanem a művészeti konvenciók tekintetében is.

A műcsarnokbeli kiállítás a Toldi Fotógalériának kíván EMLÉK-MŰvet állítani. A Fotógaléria 1981-es, még egyetlen évig sem tartó története a magyar művészet, a magyar fotótörténet megörökítésre, megőrzésre méltó szegmense. Fontos adalék annak megértéséhez is, hogy a közelmúlt kortárs fotóművészetét milyen helyszínek és csoportosulások alakították.

A kiállításon bemutatjuk az egykor kiállított eredeti művek egy részét, illetve dokumentumok, interjúk, helyszíni felvételek segítségével megidézzük a helyszínt és a kort.