Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.18. - 2017.12.18.
Dunaújváros
2017.12.18. - 2017.12.18.
Budapest
2017.12.17. - 2017.12.17.
Budapest
2017.12.17. - 2017.12.17.
Debrecen
2017.12.17. - 2017.12.17.
Fehérvárcsurgó
2017.12.17. - 2017.12.17.
Debrecen
2017.12.16. - 2017.12.16.
Debrecen
2017.12.15. - 2017.12.15.
Budapest
2017.12.15. - 2018.01.14.
Gyöngyös
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2018.03.04.
Dunaújváros
2017.12.14. - 2017.12.22.
Szeged
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Kiállítás - Kecskemét
A múzeum épülete (A fotót Kiss Béla készítette)
Cím: 6000, Kecskemét Kölcsey utca 3.
Telefonszám: (76) 329-964, (76) 481-350
Nyitva tartás: V.15-X.31.: K-V 10-14
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.11.11. - 2017.12.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
100 HUF
Az utóbbi néhány évben gyűjtött tárgyak, dokumentumok bemutatása, melyeket még nem látott a közönség, az ideillő 3 témában:
I. Gyógyszerészettörténet
II. Orvostörténet
III. Népi orvoslás

I. Gyógyszerészettörténet
18. századi kecskeméti kézirat másolata: Dispensatorium Viennense 1729. – 133 lap
A Bécsi Dispensatórium kecskeméti kéziratos másolatát a Bács-Kiskun Megyei Levéltár őrzi, ennek másolata szerepelne a kiállításon, amely 19 fejezetből áll: ecetek, aquák, balzsamok, főzetek, forrázatok, electuariumok (nyeletek: sziruppal vagy mézzel készült elegy), festvények, flastromok, pilulák, porok, stb. Az előiratokból fotónagyítások készülnének, melyek a vitrin hátterét képeznék. Néhány növényi drogot is bemutatnánk a receptek illusztrálásaként.

20. század
(Betegh Károly Amylcaps Ostyasütő üzemének 3 db ostyasütője, ostyatöltő készüléke, ostyatok formái. Most kapható ostyatokok illusztrálják az eszközök használatának célját.)
Betegh Károly (1889-1975) Erdélyben, a Hunyad megyei Fehérvízen született. 1912-ben gyógyszerész diplomát szerzett. Az olasz fronton szolgált egy hadikórházban, majd mezőtúri patikussága után 1922-ben Budapestre költözött. Először a Szervita gyógyszertárban, majd a Török Labor gyógyáru nagykereskedés óbudai gyógyszergyárának vezetője lett, ahol 120-an dolgoztak az irányítása alatt.
1932-ben megalapította az Amylcaps Gyógyszerostya Üzemet, amely Magyarország egyedüli úgynevezett gombos gyógyszerostya üzeme volt. A hazai piacot meghódította ostyatokjaival, termékeivel pedig kiszorította a francia és cseh import kapszulákat. Gyára 1954-ig működött Budapesten a Fűrész u. 17. szám alatt.

Betegh Károly Szent Antal gyógyszertára az államosításkor
Hasonszenvi gyógyszertár Dr. Jármay Gyulától ( 23 db homeopátiás gyógyszeres üveg)

II. Orvostörténet
19-20.század fordulóján használt sebészeti, nőgyógyászati, diagnosztikai műszerek
Dr. Várnai Albert cserkeszőlői orvos laboratóriumi eszközeiből (XX. sz. eleje) és Dr. Cézár Virgil tordai orvos műszerei az1930-as évekből

Dr. Bellér Ferenc fül-orr gégészeti műszerei

Bellér Ferenc dr. (1941-2012) Kolozsváron született 1941-ben.
A család 1945-ben Szegedre költözött, itt járta ki az általános- és középiskolát. 1967-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1972-ben tette le a fül-, orr-, torok- és gégebetegségek szakvizsgát Budapesten.
Szakorvosként dolgozott Nagykőrösön, Szolnokon, Celldömölkön. Közben (pályája kezdetén) néhány évig Tápiószelén volt körzeti orvos. Magánrendelőt a szakvizsga megszerzése után szeretett volna nyitni Nagykőrösön több pályakezdő kollégával közösen. Akkor a fiatal szakorvosok ez irányú kérését a városi és megyei tiszti főorvos egyaránt elutasította, mondván, hogy a magángyakorlat a szocialista egészségüggyel nem egyeztethető össze. A műszereit ez idő tájt szerezte be. Nyugdíjas éveit már ismét az Alföldön, Kecskeméten töltötte az unokák közelében.
A gyűjteményben látható műszerei a 70-es évekből valók, egy fül-orr-gégész alapvető vizsgáló eszközei.

III. NÉPI GYÓGYÍTÁS

1. „Pax Corporis” - Orvos Könyvetske - 1798. 31 lapból álló füzet 256 kéziratos receptet tartalmaz. Kinagyított lapokon: legérdekesebb, állati eredetű drogokkal való gyógymódokból: ló agyvelővel, medvevérrel, lúd ganajjal való receptek. (BKML)

2. Kovács Sándor kecskeméti füvesember tevékenysége (Gyógynövénygyűjtés, feldolgozás, keverékkészítés)

Fotók: teakeverékek receptjei, teák

Kovács Sándor 1932. augusztus 12- én született Sarkadon.
Nagyapja számadó juhász volt, édesapja a cukorgyári kisvasútnál krampácsoló, mindenes, édesanyja varrónő volt.
Már a családból hozta növényszeretetét, édesanyja fehér liliomból készített tinktúrát lábfájásra.
Édesapja gyomorfekélyben szenvedett, így Sarkad gyógynövénykereskedője, Fekete Antal azt ajánlotta fel az édesapának, hogy „add ide a fiadat, segédnek, majd én kigyógyítalak!” Fekete Antal először 15-20 féle gyógynövényre tanította meg Kovács Sándort, azokra, amelyek a gyomorbetegségekre valók voltak, később többre is.

Kovács Sándor gyerekkorában pénzért is gyűjtötte a gyógynövényeket a kereskedőnek, és a szomszédokat is ellátta gyógyteákkal. Gyerekkorában télen gyűjtötték a Körösök árterületein az orvosi ziliz gyökerét, megtisztították, felaprították, és kenyérsütés után a kemencébe tették szárítani. A fehérmályvát elsősorban gyomor- és tüdőbetegségekre használták, teakeverékek alkotórészeként. A fekete nadályt szintén télen gyűjtötték, ugyanúgy dolgozták fel, mint a mályvát. Levele virága, szára teába került, gyökerének porából „mangalica bélkövér” zsírjával kenőcsöt készítettek. Sebek gyógyítására, ízületekre és gerincbetegségekre használták.

Tanulmányai mellett egyedül művelte a juttatott 5 holdnyi földjüket.
Kecskemétre kerülve a Csalánosi erdőben, a Nyomási Iskola melletti réten, a Kerekegyházi dűlők melletti réteken, Ágasegyházán, Szentkirályon gyűjtött legtöbbször, de apróbojtorjánért, kisvirágú füzikéért visszajárt a Körösök vidékére, rozmaringért pedig egészen Badacsonyig utazott el. „A növényeket mindig előre gondolkozva gyűjtjük, hogy az ne pusztuljon ki, a termőhelye megmaradjon”.

A legtöbb gyógynövényt Kecskeméten és környékén koranyáron lehet gyűjteni mert ez a legintenzívebb időszak. Ilyenkor az apróbojtorján, pásztortáska, katángkóró, galaj, s további kb.50 féle gyógynövény kerülhet be ilyenkor.
Sándor bácsinak barátságos, segítőkész volta miatt sok barátja volt. A gyógynövénygyűjtés munkaszervezetére a csere volt jellemző. Megmetszette ismerősei gyümölcsfáit, tanácsokkal látta el őket, gyógyteákat, oltványokat adott, cserébe termesztett gyógynövényeket kapott. Betegei és gyümölcskertészeti kapcsolatai révén néhány gyógynövényt barátai is termeltek számára, pl. Kiss Sándor korábbi kollégája máriatövist, mentákat, csicsókát, ligetszépét, körömvirágot, kasvirágot. A kerekegyházi Zólyomi István édesgyökeret, homoktövist. Deák László izsópot és oregánót, Nagy Sándoné oregánót, édesköményt. Maga is szaporította a gyógynövényeket, a saját kertjében is termesztett vasfüvet, pl. kerekegyházi sógora kertjéből évente 20 liter csipkebogyót szedhetett le. Keresztfia a kecskeméti Szabadidőpark gondnoka volt, így a park Gingko biloba fáit engedte megnyesnie Kovács Sándornak. („Nem egy fáról szedjük, hanem 15-20 fáról, és csak egy-egy ágat…”) Ágasegyházán tudta begyűjteni a borzas orbáncfüvet, ami máshol nem is terem.

Egész életében gyűjtötte a gyógynövényeket. Kezdetben csak kisebb mennyiségben, később a családja, felesége, lánya, unokája is besegített, majd Kulcsár József, Balog György, Áipli Gyula, Fábián Zsuzsa, Góbor István segédkezett a gyűjtésben. Nagyobb tételekben nyugdíjazása után kezdte gyűjteni a növényeket.
Tanulmányai révén kiemelkedett a paraszti sorból, értelmiségivé vált, gyógynövénygyűjtő tevékenységére mégis az ősi hagyományos gyűjtögető gazdálkodási módszer volt jellemző. Receptjeinek legnagyobb része a saját tapasztalat, de figyelembe vette mások eredményeit is, leiratait is, azokat is hasznosította.

A kiállítást elsősorban a kecskeméti polgároknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek, diákoknak, valamint a turistáknak, s így a széles nagyközönségnek készítettük.