A finnek úgy tartják, hogy aki egyszer megfordult a Lappföldön, az újra és újra csillapíthatatlan vágyat érez a magas Észak ismételt meglátogatására. Finnország területének körülbelül egyharmada az északi sarkkörön túl fekszik, az ország ezen részét nevezzük Lappföldnek. Timár József természetfotós 2000 és 2006 között készült képein a téli Lappföld szikrázó hórétege, a nyári világos éjszakák, az évszakok színkavalkádja, az arktikus körülményekhez alkalmazkodott növény-és állatvilág gazdagsága egy csapásra felülírják a kies Lapfölddel kapcsolatos sztereotípiáinkat. A természetfotókat az alkotó elbeszélései, magyarázatai, történetei egészítik ki.

Finnország több alkalommal kapta meg a „bolygónk legkörnyezetbarátabb országa” értékelést egy olyan nemzetközi vizsgálatban, amely a Yale Egyetem és több szakértői szervezet részvételével készül. A Lappföld és különleges világa mégis kevéssé ismert. Yrjö Kokko, finn író és állatorvos rénszarvas szános, vándorló lapp falvakat idéző világa napjainkra a múlté, de az, ami a ritkán lakott Lappföldön természeti értékekben máig is megmaradt, a Közép-Európából érkező látogató számára még mindig az érintetlenség, a vadon érzetét kelti.

A 66. fok, északi szélesség című kiállítás gerincét Timár József 2000 és 2006 között Lappföldön készült képei adják. A fotósorozat ehhez a kiállításhoz Finnország más tájain készített felvételekkel is kiegészült, hogy a látogatók még jobban megismerhessék a sarkkörön inneni természeti értékeket.

Timár József finnországi utazásainak sorozata nem szakadt meg 2006-ban, a további fotóstúrák első gyümölcse a – hét nyelven megjelent, tizennyolc kötetet számláló – fotó–vers párokra épülő Camera Poetica könyvsorozat Finnország című első kötete lett. A mű finnországi költők antológiája, melyben a fotók és versek még egymástól függetlenül születtek. Az új utat tehát a finn költészet és a fotográfia összekapcsolása jelentette. A Camera Poetica sorozat ezt követően kortárs finnországi költőkkel való együttműködésben magyar nyelven három kötettel bővült: a Számi ima Inger-Mari Aikio-Arianaick (IMA) lappföldi képeihez írt, a Susogó nyírfák a finn nemzeti fát ábrázoló képek az általuk ihletett versekkel, tizenhárom költő tollából, továbbá a Holdkék égtenger, az Åland-szigetek természeti és költői világa, három helyi költőnő perspektíváját tükrözve.