Tizennyolc, a nagyközönség által korábban még nem látott kép is része annak a június 27-én nyílt tárlatnak, amely a Capa Központ névadójának munkásságából válogat.


A róla elnevezett budapesti kortárs fotográfiai központban nyílt kiállítás Robert Capa fotótudósítói munkásságából. A válogatás ötven képet tartalmaz az első megbízások egyikeként készült Trockij beszédét megörökítő képtől egy, az indokínai háborúban exponált felvételig, tizennyolc kép pedig a Budapesten őrzött Robert Capa-gyűjteményből most kerül először a nagyközönség elé. A kiállított tematikai egységek erőteljes felütéseivel a cél Robert Capa kompozíciós virtuozitásának megmutatása volt, emellett a Capa Központ fontosnak tartotta azt is, hogy a világhírű felvételek előtt vagy éppen után készült képekkel egészítsék ki a már ismertet, azaz a képek „hátországát” is bemutassák. A spanyol polgárháború egyik kiállított felvételén az a Federico Borell Garcia látható, aki a Capa számára a világhírt meghozó A milicista halála című képen is, a partraszállás képei esetében pedig az ott fekvő halottak sorát néző francia halászokról készült fotográfiát tekinthet meg a közönség.

„Robert Capa sosem csak az esemény önmagában való megörökítését tartotta fontosnak, hanem az előzményekét és a következményekét csakúgy: egy háború sosem az első lövéssel kezdődik és nem is az utolsóval ér véget. A kiállított fotográfiák nemcsak a háborúk világát mutatják meg, hanem Robert Capa képként fennmaradt békés pillanatainak őrzői is” - mondta a kiállítás kurátora, Csizek Gabriella.

A Budapesten Friedmann Endre néven született Robert Capát (1913-1954) a XX. század több háborújának egyedülálló képi krónikásaként jegyzi az egyetemes és a magyar fotótörténet. Az öt harcmezőt, köztük a spanyol polgárháborút, a II. világháborút és az első arab-izraeli háborút is megjárt Capa tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott. A frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolateremtő képi világot hozott létre és az őt követő nemzedékeknek máig hatóan mutatta meg, hogy milyen nagy a mély humanizmusból építkező képek ereje. A katonákról, a partizánokról készült, a hétköznapi pillanatokat és a harcokat ábrázoló fotográfiáit – ahogy ez jellemző volt rá – a résztvevő megfigyelő pozíciójából készítette, határtalan empátiával. Tőle származik a híres mondás is: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

Capa arról is ismert, hogy az ő javaslatára alapították meg – Henri Cartier-Bresson, George Rodger és David „Chim” Seymour fotográfusokkal közösen – az immáron 70 éve működő Magnum Photos ügynökséget, amelynek mind a mai napig meghatározó alapelvei a fotográfiai képalkotás fontosságába vetett hit; az egyéni látásmód tisztelete és a belső iránytű követése a témaválasztás és megvalósítás terén; valamint a folyamatos párbeszéd a fotográfia társadalmi szerepéről, a kép létezésének sajátosságairól.

A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé. A Robert Capa életútját bemutató ún. Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozat kilencszázharminchét, a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezeket a fotográfiákat Robert Capa öccse, Cornell Capa és Richard Whelan fotótörténész (Robert Capa monográfusa) válogatták ki 1990-1992 között a Capa által hátrahagyott közel 70 ezer negatív közül. Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben kizárólag ez a három széria nagyítás volt és lesz készíthető. A képek a Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel, amely a nagyítások alatt jobb oldalon látható. A sorozat az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza, az 1932 és 1954 közötti időszak Capa teljes munkásságát felöleli, szinte az első felvételektől az utolsóig.