Eseménynaptár
2017. szeptember
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2017.09.25. - 2017.09.25.
Budapest
2017.09.24. - 2017.09.24.
Budapest
2017.09.23. - 2017.09.23.
Kecskemét
2017.09.23. - 2017.09.24.
Budapest
2017.09.23. - 2017.09.23.
Debrecen
2017.09.23. - 2017.09.23.
Kecskemét
2017.09.23. - 2017.09.23.
Gyöngyös
2017.09.23. - 2017.09.23.
Szentendre
2017.09.22. - 2017.09.22.
Budapest
2017.09.22. - 2017.09.22.
Budapest
2017.09.22. - 2017.10.14.
Budapest
2017.09.21. - 2018.03.31.
Tokaj
2017.09.20. - 2017.12.31.
Pécs
2017.09.20. - 2017.12.31.
Kecskemét
2017.09.19. - 2017.10.31.
Budapest
2017.09.17. - 2017.11.30.
Székesfehérvár
2017.09.15. - 2017.11.12.
Tihany
2017.09.15. - 2017.10.20.
Dunaújváros
2017.09.15. - 2017.12.31.
Tokaj
2017.09.15. - 2017.10.22.
Budapest
Csíki Székely Múzeum - Csíkszereda
A múzeum épülete
Cím: 530132, Csíkszereda p-ţa Cetăţii nr.2. / Vár tér 2.
Telefonszám: (266) 372-024, (266) 311-727
Nyitva tartás: III.15-XI.15.: K-V 9-17
XI.16-III.17.: K-V 9-16
Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken a múzeum zárva tart.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.05.25. - 2017.07.30.
festészet, I. Világháború, időszaki kiállítás, képzőművészet, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
324 HUF
Belépő diákoknak
162 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
162 HUF
Tárlatvezetés
10 HUF
Az első világháború éveinek centenáriuma minden országban „mozgósította” a történészeket, a művészettörténészeket, a muzeológusokat, hogy e máig ható eseménysort újra elemezzék, a dokumentumokat feltárják, az ismert vagy eddig rejtett tárgyi emlékeket bemutassák a közönségnek.
Nagy István
Már eddig is számos kiállítás, konferencia valósult meg, alapvető kiadványok jelentek meg szerte a nagyvilágban, szűkebben Magyarországon és Erdélyben / Romániában is. Ehhez csatlakozik most a Csíki Székely Múzeum, folytatva az eddigi tárlatok immár elvárt magas színvonalú megszervezését.

Két jeles kutató, Murádin Jenő (Kolozsvár) és Szücs György (Budapest) vállalkozott arra, hogy összeállítson egy impozáns műtárgylistát, s egy reprezentatív katalógust. A képzőművészeti anyag mellett a tanulmányok és a dokumentumrészletek azt a célt szolgálják, hogy a drámai, máskor hétköznapi pillanatokat megragadó művek gondolati kiegészítéseképpen a személyes életükből kirángatott, kivételes helyzetbe kényszerített emberek lelkivilágát, akkori érzéseit közvetítsék, ezáltal a vizuális anyag árnyaltabb megközelítését segítsék elő.

A válogatás elsősorban a tágabb értelemben vett erdélyi területeket járja végig, a kiállítás főszereplői Márton Ferenc és Nagy István, akik a hősök portréi mellett valódi harci jeleneteknek is tanúi és megörökítői voltak. Különösen érdekesek a Márton Ferenc által rögzített gránátrobbanások, amelyek a légköri viszonyok, a színek villódzásának addig soha nem látott, impresszionista képeit eredményezték. Természetesen a katonákat és a hadifestőket különféle frontokon „vetették be”, így egy-két alkotás galíciai, balkáni vagy olaszországi helyszínt is felidéz. Szintén nagyszámú kép látható Papp Auréltól – Aurel Popptól –, aki a régióban szinte egyedülálló módon, a világháború után is próbálta a maga expresszív stílusában feldolgozni az átélt borzalmakat, az ember kiszolgáltatottságát, az élet esendőségét. Nem erdélyi születésű Vaszary János, aki viszont a Sajtóhadiszállás művészeivel, tudósítóival együtt jutott el a Kárpátok hadszíntereire, s számos rajzot készített az 1916-ban lerombolt Csíkszeredáról.

Az elkészült műveket azután budapesti, bécsi, berlini hadikiállításokon mutatták be. Az 1917-es margitszigeti erdélyi kiállítás plakátját Biró Mihály rajzolta.

A jelenlegi kiállítás azt a tanulságot is hordozza, hogy vajon az I. világháborús képzőművészet tekinthető-e a történeti festészet újabb, felívelő szakaszának, vagy az egyes művet esztétikai kvalitásai, s nem a téma alapján kerülhetnek rá a művek a művészettörténet lapjaira.