Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Kecskemét
2017.12.13. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.05. - 2018.01.05.
Tokaj
2017.12.05. - 2017.12.22.
Kecskemét
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
Országos Széchényi Könyvtár - Budapest
Az Országos Széchényi Könyvtár Múzeuma a Budavári Palota F épületében található.
Cím: 1014, Budapest Budavári Palota, F épület
Telefonszám: (1) 224-3742
Nyitva tartás: K-Szo 9-20
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.05.22. - 2017.06.22.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(10 fő felett)
300 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
Belépő diákoknak
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
Kiállításunkról szólva fontos kiemelnünk, hogy könyvtárunk kézirattári anyagának egyes, különlegesen szép vagy humoros darabjai ez idáig nem kerültek publikálásra. Fontosabb levelei mellett bemutatjuk a Virágregék című selyemborítású díszalbumot, a Tompáról és feleségéről készült eredeti fényképet, illetve elmeséljük, hogy mi köze a költőnek egy szerfelett díszes emlékkönyvhöz vagy Petőfi magánéletéhez.

A Tompával kapcsolatos legendák egy részét (gyakran az ő segítségével) cáfolni fogjuk, és reméljük, hogy újakat is fogunk alkotni róla. Tárlatunkat egyéb vonatkozó dokumentumokkal, relikviákkal (levelek, festmények, és Tompa hírhedt Fekete könyve) gazdagítja a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és a
Sárbogárdi Református Egyházközség.

Tompa Mihály költőként való fellépése is része azoknak a történéseknek, amelyek irodalomtörténeti
szempontból kiemelt jelentőséget adnak az 1840-es éveknek.

Kortársai körében rendkívül népszerű volt: a kritikusok és az olvasóközönség egyaránt pozitívan fogadta műveit. Fellépésekor a korszak egyik legelismertebb lapja, az Athenaeum közölte a verseit, később pedig már az új korszakot jellemző Életképek, Honderü és Pesti Divatlap. A népies irány  képviseletében időben és eleinte közkedveltségében is megelőzte Petőfit. Az olvasók körében kialakuló igazi hírnevét a népmesék feldolgozásain alapuló kötetének (Népregék, népmondák; 1846) köszönheti. A szakmai elismerést pedig a Kisfaludy Társaság különdíjának elnyerése biztosította (Szuhay Mátyás, 1847). A Petőfi fellépésével elterjedő népiességhez, később pedig a szabadságharchoz és az azt követő időszakhoz köthető versei (A gólyához; A madár, fiaihoz; Levél egy kibujdosott barátom után) továbbra is biztosították előkelő helyét az elismert szerzők között.

Időközben a papi hivatást választva az irodalom mellett a protestáns egyházi szónoklat terén is jelentősebb tevékenységet folytatott. Kiadott gyászbeszédei érdekes, 19. századi történelmi korrajzot adnak. Irodalmi és egyházi munkásságának összefonódásaként jelent meg az Olajág című kötete.

A 19. század végéig a klasszikus szerzők között szerepelt, a 20.század elején még helyet kapott az irodalomtörténet nagyobb összefoglaló műveiben, ám a továbbiakban egyre inkább kiszorult a kánonból. Leginkább csak a szabadságharchoz köthető versei, illetve Arany Jánoshoz és Petőfi Sándorhoz fűződő barátsága, a kor jelentős képviselőivel (többek között: Bajza Józseffel, Jókai Mórral, Heckenast Gusztávval, Pákh Alberttel, Egressy Gáborral) folytatott levelezése tartotta fent a nevét.