Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1036, Budapest Korona tér 1.
Telefonszám: (1) 212-1245
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.05.25. - 2017.10.01.
időszaki kiállítás, kereskedelem- és vendéglátóipar-történet, politikatörténet, Rákosi-korszak, történelem, történet, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 1 gyermek)
2000 HUF
/ család
Belépő Budapest Kártyával
640 HUF
/ fő
Tárlatvezetés magyar nyelven
2000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
3000 HUF
A kiállítás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatáson, valamint egykori szállodai portásokkal, éttermi pincérekkel és szakácsokkal készített interjúkon alapul. Az itt feltárt iratok segítségével, – két nyilvános esetet kivéve – nevek nélkül, tipikus történeteken keresztül mutatja be a politikai célzatú megfigyelés és a vendéglátás kapcsolatát.
Gundel
A második világháború után alapvetően megváltozott a vendéglátás helyzete hazánkban, az alapanyagok hiánya nemcsak a hétköznapi emberek számára, de a vendéglátás régi vágású, nagy tudású szakembereinek is kihívást jelentett. Soha nem látott méreteket öltött a tömegétkeztetés, az üzemi és iskolai menzákon és vendéglőkben egyaránt. A 19 - 20. század fordulóján oly jellemző éttermi asztaltársaságok, törzsasztalok eltűntek. A régi törzshelyek átalakultak, a fehér abrosz mellett eltöltött hosszú beszélgetések, eszmecserék helyét átvették a futó, röpke találkozások egy presszóban, népbüfében, vagy épp tejbárban. Az állampolgárok informális beszélgetései pedig az államvédelem munkatársait is foglalkoztatták, sőt maguk az ügynökök is rendszeresen találkoztak vendéglátóhelyeken. A Belügyminisztériumot azonban nemcsak a nyilvántartottak által látogatott helyek érdekelték, de azok a kiemelt éttermek, szállodák is, amelyek a pártvezetés protokolláris rendezvényeinek adtak helyet. A korszakban hazánkban éppúgy, mint világszerte, óriási energiát fektettek az államvédelmi munkába, amelynek egyik legmeghatározóbb terét a vendéglátás intézményei adták. A rendkívüli idő, pénz-, és energia-befektetés azonban alig termelt releváns ügyet...

A kiállítás bemutatja az 1950-80-as évek vendéglátás-történetének fontosabb üzlettípusait, vendégkörét, a vendégek fogyasztási szokásait, dolgozóit, egyúttal azokat is, akik nem szokványosan használták a vendéglátás tereit. A tárlaton kiderül, melyik politikus unokahúga volt a Royal Szálloda „mataharija”. Megismerhetik a látogatók azt a Koccintós-csoportot is, mely tagjai egy pofa sör mellett készültek megdönteni a rendszert, vagy legalábbis ezt hitték róluk. Megismerhetünk egy mesterszakácsot is, aki annak a különleges „gasztronómiai kommandónak” volt a tagjai, mely elkísérte külföldi útjaira az egzotikus ételektől idegenkedő funkcionáriusokat, vagy éppen konyhájával kitelepült a Balaton-partra, hogy a kubai államfőt jóllakassa...