Az idén 140 éves születésnapját ünneplő múzeumunk az 1848-49-es évek hős tábornokának nevét 1954 óta viseli. Röviden szeretnék szólni az előzményekről is.

1877. április 22-én alapította Ta-riczky Endre a „Tiszavidéki Régészeti Egyletet”, de hamarosan Milesz Béla is az egylet aktív munkatársa lett.

1897. január 1-jén a „Múzeum és Könyvtár Egylet” nevet vette fel az in-tézmény, amely két alapítója 1912-es halála után Kürthy Sándor irányításával mű¬ködött egész 1942-ig. A gyűjteményt ekkor a Községházán őrizték, anyaga az 1944-es frontharcok következtében megsemmisült.

A több évi hányattatás után 1949-ben az Elnöki Tanács törvényerejű ren¬delete szabályozta a múzeumok és műemlékek ügyét, amelynek értelmében 1949. de¬cember 21-én Tiszafüreden Magyarország első falumúzeumát nyitották meg. 1954-ben Szigeti Iván, aki akkor a gyűjtemény kezelője volt felterjesztette a mi¬nisztériumba kérését, hogy az 1949-es honvédtábornok, Kiss Pál tábornok nevét vegye fel az intézmény, a válaszlevél hamarosan meg is érkezett „ Kiss Er¬nő Mú¬zeum” néven, „az aradi tizenhármak” egyikének nevét megkapva. A mú¬zeumvezető ismételt levelére megérkezett a hivatalos válasz 1954. május 3-án, akkor lett intéz¬ményünk „Kiss Pál Múzeum”.

A korintézményekre jellemző névtáblát is ebben az évben kapta meg a mú¬zeum. A fehér háttérben az ovális táblára fekete betűkkel írták fel a „Kiss Pál Múzeum” nevet. A tábla közepén a „Rákosi-címer” látható. Az elmúlt 70 évben többször is változott országunk címere.

1946. június 4-e és 1949. augusztus 20-a között a „Kossuth-címer” volt az ország jelképe. 1949. augusztus 20. és 1956. október 30-a között a „Rákosi-címer”-t kellett dicsőíteni. 1956-ban a forradalom idején ismét elrendelték a „Kossuth-címer” (1956. október 30 ¨C 1957. május 23.) használatát. 1957. május 23-tól a „Ká¬dár-címer” volt az ország jelképe, egészen 1990. július 11-ig amikor is a politikai változások következtében ismét a „Szentkoronás” címer lett Magyarország cí¬mere.