Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.16. - 2017.12.03.
Győr
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2017.12.10.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Janus Pannonius Múzeum - Csontváry Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Janus Pannonius utca 11.
Telefonszám: (72) 310-544
Nyitva tartás: K-V 10-18
2017.04.05. - 2018.01.31.
időszaki kiállítás, Ókor, ókori művészet, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő diákoknak
350 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(20 fő felett)
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
350 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
5000 HUF
Különleges, misztikus világba enged betekintést a Janus Pannonius Múzeum új időszakos tárlata, amely az évad legnagyobb szenzációjának ígérkezik. A Kincsek a Nílus partjáról – Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban című kiállítás április 5-én nyílt meg a nagyközönség előtt, s október 31-éig lesz látogatható Csontváry Múzeum és a Múzeum Galéria kiállítótermeiben.
Kincsek a Nílus partjáról
2015 és 2017 között a Szépművészet Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye több vidéki helyszínen rendez időszaki kiállításokat a jelenleg zárva tartó állandó kiállítás anyagából. A tematikus felosztás alapja az a három alapvető csoport, amely az ókori egyiptomi világnézet szerint az univerzumot (a földet, az eget és az alvilágot) benépesítette.

Az egyiptomiak ugyan világosan megkülönböztették egymástól a három szférát, az emberek, az istenek és a halottak világát, azonban korántsem tekintették őket egymástól elzárt világoknak. Az ókori egyiptomi elképzelések szerint számos átjárás és kommunikációs csatorna létezett közöttük.

Kommunikáció az emberi és isteni világ között

A kiállítás egyik része (Csontváry Múzeum, Janus Pannonius u. 11.) az emberek és az istenek világát, valamint a közöttük zajló kommunikáció lehetőségeit mutatja be. E kommunikáció központi alakja az uralkodó, aki isteni származásánál fogva közvetítő volt a halandók és az isten szféra között. Egyiptom lakói számára az ő személye volt a záloga a békének és a jólétnek, az istenek pedig azt várták tőle, hogy az általuk létrehozott világrendet segítsen fenntartani (vagyis folyamatosan újjáteremteni) a földön.

Az uralkodó környezetét alkotó és az állami adminisztrációt vezető előkelők világának emlékeit szobrok és hieroglif feliratos sztélék mutatják be. A szobrokon és a sztélék domborműves ábrázolásain jól tanulmányozhatók az egyiptomi művészet legfontosabb ábrázolási szabályai.

A hieroglif írás szintén felfogható az emberi világ (legalábbis az elit körébe tartozó írástudók) és az istenek közötti kommunikáció egyik csatornájaként, hiszen a hieroglif jeleket az egyiptomi elképzelés szerint az istenek hozták létre, megalkotva az ábrázolt lény, tárgy vagy fogalom ideális képét. A kiállítás ezen részében a templomok hétköznapi emberektől elzárt világa elevenedik meg, ahová csak az uralkodó vagy az őt képviselő papok léphettek be, hogy elvégezzék a szükséges szertartásokat. Az istenek megjelenési formái (szobrok és a kultuszhoz kapcsolható állatmúmiák) mellett a kiállítás a rituálékban, vagyis az istenekkel való kommunikáció során használt, az istenek megbékítésére és a világrend helyreállítására, újrateremtésére szolgáló gazdag szimbolikájú rituális hangszert, a szisztrumot állítja a középpontba.

Halál: a földi élet és az újjászületés kapuja

A halál az egyiptomiak számára csupán a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása, kapuja volt. A kiállítás második része (Múzeum Galéria, Káptalan u. 4.) a halottak birodalmát mutatja be, amelynek ura az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istene, a túlvilág királya, Ozirisz. A mitikus történet szerint a bátyja, Széth isten által meggyilkolt Ozirisz volt az első, akinek a testén a sakálfejű Anubisz elvégezte a mumifikálás és a „szájmegnyitás” szertartásait, Ozirisz hitvese, Izisz és nővére, Nephthüsz istennő varázsereje pedig új életre keltette őt.

A korszak baranyai emlékei

A kiállításhoz kapcsolódóan a Janus Pannonius Múzeum páratlan régészeti anyagából bemutatjuk Baranya megye területének ókori Egyiptommal egyidős bronz- és vaskori régészeti emlékeit is. A reprezentatív anyag betekintést enged majd három évezred gazdag tárgyi kultúrájába, mely az egykor itt élt népek megismerésének egyedüli forrása.

A tárlat 2017. április 5-étől 2017. október 31-éig látogatható a Csontváry Múzeum (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) és a Múzeum Galéria (Pécs, Káptalan u. 4.) kiállítótermeiben keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között. A kiállítás belépőjegyárából a Pécsi Kalandor kupon tulajdonosai 400 forint kedvezményt kapnak.