A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából először mutatja be ezt a kivételes értékű műtárgyat. A dagerrotípiát a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg az Értéktár program keretében, és helyezte el letétként a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kossuth számos ábrázolása közül ez a dagerrotípia azért kiemelkedő fontosságú, mert ez a felvétel 1848–49-hez időben közel, 1852-ben, fotográfiai eljárással készült, így teljesen hitelesnek tekinthető. Kossuth arca szinte szemből látható, mintegy a szemébe nézhetünk a forradalom és szabadságharc vezetőjének.

Kossuth Lajos a szabadságharc leverését követően, 1851–1852-ben körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek célja az volt, hogy támogatókat toborozzon a magyar ügy érdekében. Körútja során, 1852. április 27. – május 18. között tartózkodott Bostonban. A Boston Daily Evening Transcript című napilap május 17-i számában tudósított arról, hogy „Kossuth kormányzó ma reggel Southworth & Hawes galériájában ült egy dagerrotípiához.”

Albert Sands Southworth-t (1811–1894) és Josiah Johnson Hawes-t (1808–1901) az amerikai fotográfia első nagy mestereiként tartják számon. A két fényképész 1843-tól dolgozott együtt, közös cégük 1846 és 1863 között viselte a Southworth & Hawes nevet. A két fotográfus műtermi portré- és csoportképei kiváló technikai színvonalon készültek, számos felvételük a portréfényképezés művészi szintű műveléséről tanúskodik.

A dagerrotípia az első gyakorlatban is alkalmazott fényképészeti eljárás, amelyet 1839. augusztus 19-én hoztak nyilvánosságra. Direkt pozitív eljárás, ami közvetlenül pozitív képként jeleníti meg a valóságot. A kép, attól függően, hogy az ezüstjében sötét vagy világos felületet tükröztetünk, pozitív vagy negatív képet mutat. Minden egyes felvétel egyedi példány, csak reprodukció útján sokszorosítható.

A most kiállított ábrázolás 1893 óta különféle reprodukciókban ismert, többek között Kossuth Lujza – a mai tudásunk alapján – téves időmeghatározású, ám fontos szavai kíséretében: „Szeretett bátyámnak 1849i legsikerültebb egyetlen jó arczképe”.

Ez az ún. negyedlemez méretű (kb. 11 x 8 cm) Kossuth dagerrotípia portré J. J. Hawes leszármazottainál maradt fenn. Feltehetően egy sztereodagerrotípia egyik fele. Novomeszky János amerikai–magyar műgyűjtő a családtól vásárolta meg, s 2002-ben megmutatta a Történeti Fényképtár muzeológusainak. Novomeszky váratlan tragikus halála után gyűjteménye több helyre került, ekkor a Kossuth-dagerrotípia eltűnt a múzeum munkatársainak látóköréből. 2015-ben bukkant fel újra, így az Értéktár program keretében a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta és letétként helyezte el a múzeum gyűjteményében.

A fényre, a hő- és páratartalom változásaira rendkívül érzékeny, nehezen bemutatható műtárgy 2015. március 15 – április 2. között a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky termében látható. A műtárgy 24 órás megfigyelését a Kern Kft. mérőműszere teszi számunkra lehetővé.