A különleges kiállításban többek között látható az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből származó pamutfonalas magyaros-népies női cipő, gyöngyház berakásos török fürdőcipő, indián mokaszin és a zsugorított lábra való kínai lótusz cipő is, hogy csak néhányat említsünk a legérdekesebbek közül. Emellett egy kalotaszegi falu, Inaktelke utolsó suszterének műhelyének részlete is rekonstruálva lesz. A műhely értékét az adja, hogy még pontosan dokumentálni lehetett a benne zajló összes munkafolyamatot, s egy olyan mester életét és munkássását idézi meg, aki hosszú évtizedekig meghatározó alakja a volt a kalotaszegi tárgyalkotó népművészetnek.

A Néprajzi Múzeum költözését, útra kelését szimbolizálja a Néprajzi Múzeum Napján, március 5-én nyíló, a lábbelik kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli. A tárlat a Néprajzi Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállítása a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy tárgytípusa, a lábbelik példáján mutatja be a néprajzi tárgy idő- és térbeli változatosságát, használatának és jelentéseinek gazdagságát. Kísérletet tesz arra, hogy a Múzeum Kárpát-medencei és nemzetközi lábbelianyagának jelentős részét, csaknem kétszáz év különféle tárgyait egymás mellé helyezve a merítést együtt értelmezze. Kulturális kalandozásra hív: a magyar vidék, Európa és távoli földrészek reprezentánsainak aprólékos megfigyelésére. A kiállítás nem teljes öltözetek részeként láttatja a lábbeliket – a „viseletkiegészítők” ezúttal főszerephez jutnak. Az anyag nincs időrendi sorba rendezve, és régiók szerint sem illesztették össze. A bevezető három példa – bocskor, csizma, paduka – kibontása és a mezítlábasság terme után a tárgyakat a hétköznapok és ünnepek fogalma köré csoportosították a kurátorok. Éghajlat, földrajzi és épített környezet, életmód, vallás, társadalmi nem, életkor kategóriái tagolják tovább az anyagot.

A különleges kiállításban többek között látható az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből származó pamutfonalas magyaros-népies női cipő, gyöngyház berakásos török fürdőcipő, indián mokaszin és a zsugorított lábra való kínai lótusz cipő is, hogy csak néhányat említsünk a legérdekesebbek közül. Emellett egy kalotaszegi falu, Inaktelke utolsó suszterének műhelyének részlete is rekonstruálva lesz. A műhely értékét az adja, hogy még pontosan dokumentálni lehetett a benne zajló összes munkafolyamatot, s egy olyan mester életét és munkássását idézi meg, aki hosszú évtizedekig meghatározó alakja a volt a kalotaszegi tárgyalkotó népművészetnek.

A nyitvatartás alatt a múzeum kapcsolódó programokkal, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket, és sor kerül a látogatók személyes - extrém, saját készítésű vagy gyűjtésű, különleges történetet „elbeszélő” - lábbelijeinek bemutatására is.


Kurátorok: Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes, Sedlmayr Krisztina