Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Néprajzi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1055, Budapest Kossuth tér 12.
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
2017.03.05. - 2017.11.30.
időszaki kiállítás, néprajz, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1300 HUF
/ család
Belépő Magyar Turizmus Kártyával
350 HUF
Bérlet diákoknak
(10 foglalkozásra)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(25 főig)
4600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, angol és német nyelven)
6500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, egyéb nyelven)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, angol és német nyelven)
4000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, egyéb nyelven)
5000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli. A tárlat a Néprajzi Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállítása a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában.
Bocskor, csizma, paduka
A Néprajzi Múzeum költözését, útra kelését szimbolizálja a Néprajzi Múzeum Napján, március 5-én nyíló, a lábbelik kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli. A tárlat a Néprajzi Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállítása a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy tárgytípusa, a lábbelik példáján mutatja be a néprajzi tárgy idő- és térbeli változatosságát, használatának és jelentéseinek gazdagságát. Kísérletet tesz arra, hogy a Múzeum Kárpát-medencei és nemzetközi lábbelianyagának jelentős részét, csaknem kétszáz év különféle tárgyait egymás mellé helyezve a merítést együtt értelmezze. Kulturális kalandozásra hív: a magyar vidék, Európa és távoli földrészek reprezentánsainak aprólékos megfigyelésére. A kiállítás nem teljes öltözetek részeként láttatja a lábbeliket – a „viseletkiegészítők” ezúttal főszerephez jutnak. Az anyag nincs időrendi sorba rendezve, és régiók szerint sem illesztették össze. A bevezető három példa – bocskor, csizma, paduka – kibontása és a mezítlábasság terme után a tárgyakat a hétköznapok és ünnepek fogalma köré csoportosították a kurátorok. Éghajlat, földrajzi és épített környezet, életmód, vallás, társadalmi nem, életkor kategóriái tagolják tovább az anyagot.

A különleges kiállításban többek között látható az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből származó pamutfonalas magyaros-népies női cipő, gyöngyház berakásos török fürdőcipő, indián mokaszin és a zsugorított lábra való kínai lótusz cipő is, hogy csak néhányat említsünk a legérdekesebbek közül. Emellett egy kalotaszegi falu, Inaktelke utolsó suszterének műhelyének részlete is rekonstruálva lesz. A műhely értékét az adja, hogy még pontosan dokumentálni lehetett a benne zajló összes munkafolyamatot, s egy olyan mester életét és munkássását idézi meg, aki hosszú évtizedekig meghatározó alakja a volt a kalotaszegi tárgyalkotó népművészetnek.

A Néprajzi Múzeum költözését, útra kelését szimbolizálja a Néprajzi Múzeum Napján, március 5-én nyíló, a lábbelik kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli. A tárlat a Néprajzi Múzeum költözés előtti utolsó időszaki kiállítása a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy tárgytípusa, a lábbelik példáján mutatja be a néprajzi tárgy idő- és térbeli változatosságát, használatának és jelentéseinek gazdagságát. Kísérletet tesz arra, hogy a Múzeum Kárpát-medencei és nemzetközi lábbelianyagának jelentős részét, csaknem kétszáz év különféle tárgyait egymás mellé helyezve a merítést együtt értelmezze. Kulturális kalandozásra hív: a magyar vidék, Európa és távoli földrészek reprezentánsainak aprólékos megfigyelésére. A kiállítás nem teljes öltözetek részeként láttatja a lábbeliket – a „viseletkiegészítők” ezúttal főszerephez jutnak. Az anyag nincs időrendi sorba rendezve, és régiók szerint sem illesztették össze. A bevezető három példa – bocskor, csizma, paduka – kibontása és a mezítlábasság terme után a tárgyakat a hétköznapok és ünnepek fogalma köré csoportosították a kurátorok. Éghajlat, földrajzi és épített környezet, életmód, vallás, társadalmi nem, életkor kategóriái tagolják tovább az anyagot.

A különleges kiállításban többek között látható az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből származó pamutfonalas magyaros-népies női cipő, gyöngyház berakásos török fürdőcipő, indián mokaszin és a zsugorított lábra való kínai lótusz cipő is, hogy csak néhányat említsünk a legérdekesebbek közül. Emellett egy kalotaszegi falu, Inaktelke utolsó suszterének műhelyének részlete is rekonstruálva lesz. A műhely értékét az adja, hogy még pontosan dokumentálni lehetett a benne zajló összes munkafolyamatot, s egy olyan mester életét és munkássását idézi meg, aki hosszú évtizedekig meghatározó alakja a volt a kalotaszegi tárgyalkotó népművészetnek.

A nyitvatartás alatt a múzeum kapcsolódó programokkal, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket, és sor kerül a látogatók személyes - extrém, saját készítésű vagy gyűjtésű, különleges történetet „elbeszélő” - lábbelijeinek bemutatására is.


Kurátorok: Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes, Sedlmayr Krisztina
Kapcsolódó hírek
Bocskor, csizma, paduka
2017.03.03.
A lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens és több mint ezer év cipőin, szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a Néprajzi Múzeum Bocskor, csizma, paduka című kiállítása. tovább