A Block Csoport és egy osztrák alkotócsoport 2015-ben közös projektet dolgozott ki, melynek eredményeként 2015 novemberében a bécsi Künstlerhausban nagyszabású kiállítást szerveztek. Ahogy azt a rendezvény címe – A látszat csal – is jelzi, a projekt központi gondolata a művészet látványteremtési gyakorlatának vizsgálata, ennek „átvilágítása”, és az így felmerülő kérdések értelmezése volt.

Olyan kérdések ezek, amelyek mentén Kazimir Malevics eljutott a festői ábrázolás teljes absztrakciójáig (Fehér négyzet fehér alapon, 1919), és ami a művészi ábrázolás végső állomását is jelentheti. Mire is gondolt Malevics, amikor a látványteremtés folyamatában a művészet „hazugságát” emlegette? A síkfelületen történő képi ábrázolás folyamatában a tér-illúzió megteremtését nevezte hazugságnak, amelynek dilemmáját úgy vélte feloldani, hogy a vászon négyzet alakú síkfelületére egy hasonló alakú síkidomot festett, kikerülve ezzel az illúzióteremtés csapdáját és megőrizve a művész etikai tisztaságát.

A görög filozófus, Platón elképzelései szerint a művészet kétszeresen is hazugnak mondható, hiszen a fizikai valóságot igyekszik tükrözni. Az anyagi világ viszont nem más, mint az ideák tökéletes világának tökéletlen tükörképe, és mint ilyen, szükségszerűen torz. E logika alapján a művészet tehát a tükörkép tükörképe, ezért nevezhető kétszeresen hazugnak, és Az állam című művében Platón ezért száműzi a művészeket a társadalom perifériájára.

A művészi gyakorlatban az alkotók elkerülhetetlenül szembetalálják magukat ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel, és nyilván minden művész megpróbál a maga számára megnyugtató válaszokat találni ezekre. A most vázolt közös projekt is ennek jegyében született, amelynek eredményeit, a már említett csereprogram következő lépéseként Budapesten, a Lajos utcai Budapest Galériában visszük a nagyközönség elé.