Frida Kahlo idén lenne 110 éves: 1907. július 6-án született Mexikóban, bár később 1910-et jelölte meg születési idejének a mexikói forradalom tiszteletére. 1925-ös buszbalesete után, ágyban fekve kezdett festeni. Maga sem gondolta volna, hogy habitusa és sajátos festői világa mások érdeklődésére is számot tart, és nagy hatással lesz a későbbi korokra.

Az évfordulót két olyan kortárs művész kiállításával ünnepeljük, akiknek munkásságára nagy hatással volt Frida Kahlo testi hibáit, fájdalmait vállaló karakteres festészete, mely a női testtel kapcsolatos tabutémákat is megjelenít. A mi kultúránkban inkább elrejtjük fájdalmainkat, így Frida Kahlo vallomásos naplóképei revelációként hatottak.

Fajgerné Dudás Andrea 16 évesen döntötte el, hogy festőművész lesz, ekkor ismerkedett meg Frida Kahlo művészetével. Lenyűgözték az önarcképei és a róla készült fotók, melyen összenőtt sűrű szemöldökét és bajszát is felvállalva ábrázolta önmagát. Ez akkor nagyon fontos volt számára és szabadságot adott neki, hiszen ő maga sem felelt meg a társadalom által diktált divatnak.

Amikor a 2002-es Frida című filmmel Frida Kahlo még ismertebbé vált, egy időre szakított a témával. Majd egyetemistaként - az elmúlt századok festőnőinek művészetét kutatva Drozdik Orsolyánál - újra kapcsolatba került Frida Kahlóval, akinek festményei inspirálóan hatottak rá.

Boros Violát Frida Kahlo testi és lelki fájdalmának nyílt felvállalása ragadta meg, amit a mi kultúránk inkább elrejteni szokott. Vonzó számára, hogy erős karakter és könyörtelenül őszinte, mer beteg és csúnya lenni. Mindezek mellett mégis süt belőle a szexualitás.

Izgalmas számukra az az ambivalens viszony, amely férjéhez fűzte Frida Kahlót. Különösen megkapó szürrealista képi világa, bár ő nem tartotta magát szürrealistának, annak ellenére, hogy André Breton lelkesedett a munkáiért.
Elmondása szerint csak a saját életét festette meg, ellentétben a szürrealistákkal, akik az álmaikat viszik vászonra.

Boros Viola számára a mexikói egzotikus növény- és állatvilág, a képek népies, naiv karaktere, a tiszta, erős színhasználat is közrejátszott abban, hogy számos alkotása ne csak látványában, szellemiségében utaljon a mexikói festőre, hanem rendszeresen meg is jelenjen a képein. Ebben eltér a két kiállító művész viszonya Frida Kahlóhoz.

De a fájdalmak megörökítése, a testi hibák felvállalása Boros Viola és Fajgerné Dudás Andrea esetében is meghatározó, nem véletlen, hogy a Megsebzett szarvas című kép mindkettőjük szerint Fridának egyik legszebb festménye. A képen szarvas-testtel ábrázolja magát telelőtt nyilakkal, melynél szebb, metaforikusabb festményt nem is készíthetett volna. A kiállításon régebbi Frida-inspirálta művek mellett egészen új munkákkal is bemutatkozik a két alkotó.

Boros Viola és Fajgerné Dudás Andrea kiállítását egy Frida Kahlóról szóló film, egy felolvasószínházi előadás és egy konferencia tetőzi be. A konferencia a művész identitás-kérdéseit, betegséggel kapcsolatos munkáit, műtárgypiacon való szerepét, politikai kapcsolatait járja körbe. Az előadók: Bordács Andrea, Fajgerné Dudás Andrea, Készman József, Martos Gábor, Nagy Anna, Nemes Z. Márió, Széplaki Gerda.