A kiállítás már nem tekinthető meg.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága tisztelettel meghív minden érdeklődőt a
Málenkij robot, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióba című vándorkiállításának megtekintésére.
„Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban
Hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, férfiakra és nőkre, fiúkra és leányokra, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hurcoltak el szülőföldjükről többnyire „Málenkij robot”, vagyis csak egy „kis munka” hazugságával szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba. A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága „Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban című Roll-up vándorkiállításával kíván megemlékezni a civilként elhurcolt honfitársainkról. A Tudományos ismeretterjesztő kiállítás anyagát Dr. Bognár Zalán a Károli Gáspár Református Egyetem docense és egyben a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke valamint, Majorszki András a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke állította össze. A vizuális szerkesztést a Múlt-kor magazin munkatársai végezték. A kiállítás egyik kiemelkedő része a túlélőkről napjainkban készített fotó sorozat, melyet Kocsis Zoltán készített.
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként jött létre. Szakmai szervezetünk megalapításában fontos szerepet játszottak Dr. Várdy Béla és Dr. Várdy-Huszár Ágnes a pittsburghi Duquesne Egyetem professzorai valamint Zsíros Sándor történelemtanár és helytörténész. Tagjaink között neves magyar és külföldi professzorok, tanárok, túlélők és azok leszármazottai is megtalálhatóak. Egyesületünk célja, hogy feltárja és bemutassa a szovjet fegyveres szervezetek által a GULAG büntetés végrehajtási intézeteibe (börtöneibe, kényszermunkatáboraiba, kényszermunkatelepeire) és a GUPVI táboraiba politikai elítéltként, hadifogolyként vagy internáltként rabszolgamunkára hurcolt személyek – elsősorban az ártatlanul, civilként elhurcolt, magyar fiúk, leányok, férfiak, és nők – sorsát és történetét. Fontosnak tartjuk az elhurcolásuk okainak a feltárását, dokumentálását, bemutatását és közzétételét. Egyesületünk kapcsolatot tart fenn határon túli magyar történészekkel, orosz, ukrán, cseh, német, osztrák, kanadai és Amerikai Egyesült Államokban dolgozó kutatókkal.
Fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok erősítését, építést. Rendszeresen szervezünk szakmai fórumokat, konferenciákat és tanácskozásokat a GULAG, GUPVI, Málenkij robot témakörét kutató szakemberek számára. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítanak a téma legújabb kutatási eredményeinek bemutatására. Két honlapot is működtetünk (gulag.hu) (malenkijrobot.hu), amelyeken igyekszünk munkánkról tájékoztatást adni. Az egyesületünkkel kapcsolatban lévő egyetemeken szakmai napokat és kutató szemináriumokat szervezünk. A Gulágkutatók Nemzetközi társasága tagja a GULAG/ GUPVI Emlékbizottságnak
Majorszki András
Mi a GULAG?
GULAG – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije Lagerej), amelynek jelentése Lágerek Főigazgatósága. A szovjet hatalom által 1918-tól működő kényszermunkatáborok – amelyeket neveztek koncentrációs táboroknak, speciális táboroknak vagy leggyakrabban javító-munkatáboroknak – 1930-1960 között működött legfelsőbb vezetési szerve, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott.
Mi a GUPVI?
GUPVI – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije po gyelam Vojennoplennih i Internyirovannih), vagyis a Hadifogoly˗ és Internáltügyi Főigazgatóság nevének rövidítése. 1939-ben – Lengyelország Szovjetunió általi megtámadását követő második napján hozták létre UPV néven, majd 1940-től UPVI, s 1945 januárjától – amikor már milliós nagyságrendű volt foglyot őrizek e parancsnokság lágereiben – lett Főparancsnokság, azaz GUPVI. A Szovjetunióban létrehozott hadifogoly- és internálótáborok, illetve az internáltakból szervezett úgynevezett munkászászlóaljak felügyeletét ellátó legfelsőbb szerv, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott.
Mi a „Málenkij robot”?
Málekij robot – A kifejezés eredete az orosz málenkaja rabota (маленькая работа), ami „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg és az NKVD – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcoltak el mintegy 300 ezer polgári lakost 13 évestől a 76 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára hadifogolyként és internáltként a GUPVI lágereibe. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civileket, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.