Eseménynaptár
2017. augusztus
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2017.08.20. - 2017.08.20.
Veszprém
2017.08.20. - 2017.08.20.
Fehérvárcsurgó
2017.08.20. - 2017.08.20.
Ópusztaszer
2017.08.19. - 2017.08.20.
Szentendre
2017.08.18. - 2017.08.18.
Püspökladány
2017.08.18. - 2017.08.18.
Gyöngyös
2017.08.18. - 2017.08.18.
Kecskemét
2017.08.18. - 2018.01.31.
Eger
2017.08.18. - 2017.09.25.
Püspökladány
2017.08.17. - 2017.09.03.
Budapest
2017.08.17. - 2017.09.17.
Mosonmagyaróvár
2017.08.17. - 2017.10.15.
Debrecen
2017.08.14. - 2017.08.21.
Dunaújváros
2017.08.12. - 2017.09.30.
Székesfehérvár
2017.08.11. - 2017.10.23.
Fülek
2017.08.10. - 2017.09.03.
Budapest
2017.08.10. - 2017.10.31.
Pécs
2017.08.01. - 2017.09.01.
Budapest
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
Herman Ottó Múzeum - Miskolc
Cím: 3530, Miskolc Görgey Artúr utca 28.
Telefonszám: (46) 560-170, (46) 560-171
Nyitva tartás: K-V 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2017.02.07. - 2017.03.07.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Málenkij robot, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióba című vándorkiállításának megtekintésére.

„Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban

Hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, férfiakra és nőkre, fiúkra és leányokra, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hurcoltak el szülőföldjükről többnyire „Málenkij robot”, vagyis csak egy „kis munka” hazugságával szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba. A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága „Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban című Roll-up vándorkiállításával kíván megemlékezni a civilként elhurcolt honfitársainkról. A Tudományos ismeretterjesztő kiállítás anyagát Dr. Bognár Zalán a Károli Gáspár Református Egyetem docense és egyben a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke valamint, Majorszki András a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke állította össze. A vizuális szerkesztést a Múlt-kor magazin munkatársai végezték. A kiállítás egyik kiemelkedő része a túlélőkről napjainkban készített fotó sorozat, melyet Kocsis Zoltán készített.

Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként jött létre. Szakmai szervezetünk megalapításában fontos szerepet játszottak Dr. Várdy Béla és Dr. Várdy-Huszár Ágnes a pittsburghi Duquesne Egyetem professzorai valamint Zsíros Sándor történelemtanár és helytörténész. Tagjaink között neves magyar és külföldi professzorok, tanárok, túlélők és azok leszármazottai is megtalálhatóak. Egyesületünk célja, hogy feltárja és bemutassa a szovjet fegyveres szervezetek által a GULAG büntetés végrehajtási intézeteibe (börtöneibe, kényszermunkatáboraiba, kényszermunkatelepeire) és a GUPVI táboraiba politikai elítéltként, hadifogolyként vagy internáltként rabszolgamunkára hurcolt személyek – elsősorban az ártatlanul, civilként elhurcolt, magyar fiúk, leányok, férfiak, és nők – sorsát és történetét. Fontosnak tartjuk az elhurcolásuk okainak a feltárását, dokumentálását, bemutatását és közzétételét. Egyesületünk kapcsolatot tart fenn határon túli magyar történészekkel, orosz, ukrán, cseh, német, osztrák, kanadai és Amerikai Egyesült Államokban dolgozó kutatókkal.

Fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok erősítését, építést. Rendszeresen szervezünk szakmai fórumokat, konferenciákat és tanácskozásokat a GULAG, GUPVI, Málenkij robot témakörét kutató szakemberek számára. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítanak a téma legújabb kutatási eredményeinek bemutatására. Két honlapot is működtetünk (gulag.hu) (malenkijrobot.hu), amelyeken igyekszünk munkánkról tájékoztatást adni. Az egyesületünkkel kapcsolatban lévő egyetemeken szakmai napokat és kutató szemináriumokat szervezünk. A Gulágkutatók Nemzetközi társasága tagja a GULAG/ GUPVI Emlékbizottságnak

Majorszki András

Mi a GULAG?

GULAG – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije Lagerej), amelynek jelentése Lágerek Főigazgatósága. A szovjet hatalom által 1918-tól működő kényszermunkatáborok – amelyeket neveztek koncentrációs táboroknak, speciális táboroknak vagy leggyakrabban javító-munkatáboroknak – 1930-1960 között működött legfelsőbb vezetési szerve, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott.
Mi a GUPVI?

GUPVI – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije po gyelam Vojennoplennih i Internyirovannih), vagyis a Hadifogoly˗ és Internáltügyi Főigazgatóság nevének rövidítése. 1939-ben – Lengyelország Szovjetunió általi megtámadását követő második napján hozták létre UPV néven, majd 1940-től UPVI, s 1945 januárjától – amikor már milliós nagyságrendű volt foglyot őrizek e parancsnokság lágereiben – lett Főparancsnokság, azaz GUPVI. A Szovjetunióban létrehozott hadifogoly- és internálótáborok, illetve az internáltakból szervezett úgynevezett munkászászlóaljak felügyeletét ellátó legfelsőbb szerv, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott.
Mi a „Málenkij robot”?

Málekij robot – A kifejezés eredete az orosz málenkaja rabota (маленькая работа), ami „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg és az NKVD – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcoltak el mintegy 300 ezer polgári lakost 13 évestől a 76 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára hadifogolyként és internáltként a GUPVI lágereibe. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civileket, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.