Gyűjteményünkben megtalálhatóak az 1950-es évekből származó falinaptárak. Az el¬múlt több mint 60 év alatt sajnos, kicsit szakadozott a vékony papírra nyomtatott naptárak állapota. Nézzük meg külön - külön az egyes éveket.

Az 1950-es naptár címfelirata a következő: ”Az 5 éves terv első éve” ez a naptár valószínűleg valamelyik újság mellékleteként jelent meg. De semmilyen adatot nem találunk rajta, hogy hol és mikor készült. Érdekes a naptár tartalma: a hónapok szerinti beosztásban, külön-külön osz-lopban láthatjuk a római katolikus és a protestáns az újgörög és a izraelita vallás napjait és vallási ünnepit.

Mindegyik oszlopban piros betűvel vannak jelölve hét közben is a vallási ünnepek, de piros betűs ünnep március 15., április 4., május 1. és augusztus 20. mint Szent István ünnepét jelölték ebben az évben, ekkor november 7. még nem volt piros betűs ünnep.

Az 1953-as év falinaptár és az előzőleg bemutatottól már több változást is megfi-gyelhetünk. A naptár Glóbus Nyomdában készült, felelős kiadója: „A Művelt Nép Könyvkiadó igazgatója”.Teljesen megváltozott a naptár szerkezete, a felső részben kétoldalt, az 1953-as évet két vörös csillag választja el egyik oldalon egy gyár, a másikon oldalon egy szántó traktor sziluettjétől. A „munkás-paraszt” hatalmat jelképezi ez az összeállítás. A falinaptár piros betűs jelszava jellemező az 50-es évek Sztálinista demagógiájára „5 éves tervünk teljesítésével véd-jük a békét”.

A naptár alsó részében mint egy mellékesen találjuk meg a neveket abc sor-rendben, melléjük írva, hogy abban az évben melyik hó¬nap melyik napján ünnepeljük őket. A naptári részben a következő összefüggéseket figyeltem meg, Pünkösd hétfő már nem piros betűs ünnep, viszont megjelenik piros betűs ünnepként november 7-e mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Ünnepe. Április 4-e pedig „Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe. A magyar felszabadulás és a megbonthatatlan Magyar Szovjet Barátság Napja.” Az egész naptár a személyi kultusz döbbenetes jelképe, a naptári év egy-egy napjához kapcsolódóan már nem névnapok szerepelnek hanem a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb eseményei.

Megtudhatjuk azt, hogy Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs hol és mikor mondott beszédeket mi-lyen műveik jelentek meg. A Szovjetunió eseményeinek évfordulói is fontos eseményként figyelhetőek meg. A munkásmozgalom információs dömpingje között megtalálhatunk, itt-ott egy-egy nevet a magyar- és a világirodalom kiemelkedő személyiségeinek születésnapját vagy halálozási évfordulóját megemlítve. (pl. Petőfi, Arany, Madách, Ady, Csehov, és Gorkij).

A nemzetközi munkásmozgalom híres vezetőiről is bőséges ismereteket kaphatunk: megtudhatjuk Togliatti elvtárs születésnapját, (1893. március 26.), Beloiannisz elvtárs kivégzését (1952. már¬cius 30.), Klement Gottwald-ot a Csehszlovák Köztársaság elnökévé választják (5 éve - 1948. június 14.-én), Dimitrov elvtárs születésnapja pedig (1989. júni¬us 17-én), Ernst Thälmann vezetésével kitört a hamburgi felkelés (30éve - 1923. október 23-án). Az egész naptári év minden napja a munkásmozgalmi események évfordulóitól hemzseg. Itt a manipuláció a történelemhamisítás eszköze. Az a célja, hogy ne lássuk a fától az erdőt, a történelmi események manipulatív kiemelésével és szembeállításával a történelmi összefüggéseket ne tegyük az emberek számára megérthetővé.