Eseménynaptár
2018. szeptember
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.14. - 2019.01.11.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen - Sellye
Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzen
Cím: 7960, Sellye Köztársaság tér 6.
Telefonszám: (73) 480-245, (73) 480-201
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-Szo 10-14
IV.1-IX.31.: K-V 10-12, 12:45-16
állandó kiállítás, fotóművészet, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő
200 HUF
Csoportos belépő
150 HUF
A tárlat az eddig fellelt legkorábbi, sellyei vonatkozású fotográfiák keletkezési idejétől, az 1800-as évek végétől egészen az 1997-es várossá avatásig villant fel epizódokat a település, valamint az itt lakók életéből. A képek kiválasztásának elsődleges szempontja nem a teljességre való törekvés, hanem a fotográfiai, fotótörténeti érdekesség, fotóművészeti érték, nyilvánvalóan szem előtt tartva az emlékek helytörténeti jelentőségét is. A kiállítás az eredetik alapján készült printek mellett több eredeti fotográfiát, köztük üveglemezre készült képeket is tartalmaz. A kiállításon szerepelnek például Zelesny Károly 1897-es felvételei, illetve Járai Rudolf az 1960-as évek elején Sellyéről készített fotói.

„Zelesny Károly (1848–1913) Pécs legjelentősebb fényképésze volt a századfordulón. Negyven évig készítette felvételeit a dinamikusan fejlődő városról, a pécsi polgárokról, a Baranyához kötődő arisztokratákról. Megörökítette a soknemzetiségű megye még élő népviseletét. Fényképein nyomon követhető a fotográfia technikai fejlődése is.”
B. Horváth Csilla tanulmányából a Fotóművészet 1997/1-2 XL. évfolyam 1-2.

Járai Rudolf (1913–1993) tisztviselőből lett fotóművész, szakíró. Az 1930-as évek elején kezdett fényképezni. 1934-től állandó szereplője a hazai és nemzetközi kiállításoknak, 39 első díjat, 98 ezüst- és bronzplakettet, 30 oklevelet nyert. 1958: EFIAP; 1985: Pécsi József-díj. Főként a magyaros stílus hatása alatt készült városképei, idegenforgalmi képei jelentek meg. 1957-1973 között az MTI fotófőosztálya riportere, majd műszaki igazgatója. Tanított a Képző- és Iparművészeti Gimnázium fotótagozatán, a MUOSZ Újságíró Iskolájának fotóriporter szakán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fotóakadémiáján, a Nemzetközi Újságíró Szövetség fotósképzését irányította. Jelentős a szakirodalmi munkássága. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jarai_rudolf

A kiállítás ezen kívül két, valaha Sellyén élt család életébe enged bepillantást a képeken keresztül. Mindkettőben adott volt a megfelelő gazdasági, kulturális háttér és a család egyik ifjú tagjának fényképezés iránti érdeklődése, lelkesedése, valamint tehetsége és elszántsága. Ezeken felül az elkészült képek értékként való kezelése, a gondos tárolás is hozzájárult ahhoz, hogy most valamennyire érzékelhessük a településen és az adott korban uralkodó szellemet, hangulatot és beleláthassunk két, a nagyon különböző korszak és történelmi helyzet ellenére sok közös vonást mutató polgári család életébe. Az egyik a XIX. század második felében itt letelepült, bajor származású kereskedő Weigl József, illetve leszármazottainak családja. Jolán nevű lánya egy Voigtländer portré objektívvel ellátott kamerával, üveglemezre készítette gyönyörű, szűkebb környezetét, ezzel együtt a XX. század eleji Sellyét, valamint környékét megörökítő felvételeit. Ezeket ő maga hívta elő, illetve másolta papírra adott esetben. A fényképezés szeretete és tudománya a rokonságban tovább öröklődött. Az örökösök hasonlóan szép és érdekes színes diákat őriznek az 1930-40-es évekből, valamint papírképeket, negatívokat, sőt mozgóképeket az 1960-70-es sellyei évekről, amiket részben már saját maguk készítettek gyerekkorukban. A másik itt bemutatott család Halász Antal gyógyszerész családja. A ház amelyben 1964-től 1984-ig éltek, otthont adott a gyógyszertárnak is. Gábor fiuk, aki kisiskolás kora óta szenvedélyesen fotózik – ma operatőr – szisztematikusan dokumentálta, nem csak a család és a patika mindennapjait, élete helyszíneit és szereplőit, hanem a korabeli Sellye állapotát, történéseit, a település változását, az itt lakókat és életük egy-egy momentumát, jelentős vagy jelentéktelen, de az évek távlatából – akár a képek dokumentum jellegéből, akár fotográfiai értékükből, akár érzelmeket kiváltó hatásukból fakadóan – felértékelődő eseményeket, kisfilmre és diára készült remek felvételek ezreit állítva elő.

A képeket eredeti tárgyak, dokumentumok, valamint visszaemlékezések és helytörténeti kutatások alapján összeállított szövegek egészítik ki.

A kiállításhoz kapcsolódik még több mint 500 db., az 1960-70-es, valamint '80-as években dokumentációs és propaganda céllal készült, fotográfiai szempontból is figyelemreméltó, keretezett, vetítésre alkalmas színes dia. A képek Sellye korabeli állapotát, utcaképeket, új vagy régi épületeket, intézményeket, nevezetességeket, felvonulásokat, majálisokat, egyéb rendezvényeket mutatnak be.

A kiállítás helytörténeti, fotótörténet, fotóművészeti vonatkozásain túl, az oktatáshoz is kapcsolódó kulturális, valamint társadalmi, közösségépítést elősegítő, identitást erősítő jelentőséggel is bír.