Eseménynaptár
2017. szeptember
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2017.09.26. - 2017.09.26.
Eger
2017.09.23. - 2017.12.05.
Budapest
2017.09.22. - 2017.11.26.
Budapest
2017.09.22. - 2017.10.14.
Budapest
2017.09.21. - 2018.03.31.
Tokaj
2017.09.20. - 2017.12.31.
Kecskemét
2017.09.20. - 2017.12.31.
Pécs
2017.09.19. - 2017.10.31.
Budapest
2017.09.17. - 2017.11.30.
Székesfehérvár
2017.09.15. - 2017.10.29.
Pécs
2017.09.15. - 2017.12.31.
Tokaj
2017.09.15. - 2017.10.20.
Dunaújváros
2017.09.05. - 2017.11.07.
Székesfehérvár
2017.09.02. - 2017.11.02.
Zalaegerszeg
2017.09.01. - 2017.09.30.
Székesfehérvár
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Várkert Bazár - Budapest
Cím: 1014, Budapest Ybl Miklós tér 2-6.
Telefonszám: (1) 225-0554 /292
Nyitva tartás: K-V 10-18
Neoreneszánsz Kert: H-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2016.12.09. - 2017.02.19.
időszaki kiállítás, Kína, művelődés, szabadidő, opera, színház, szórakozás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2016 decemberében új tárlattal bővül a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a sanghaji Liu Haisu Múzeum együttműködése, hiszen a 2015. novemberében a KOGART Kiállítások Tihanyban megrendezett, Shanghai két arca című kiállítás után egy évvel a Várkert Bazár Testőrpalotájában nyit közös tárlatot a két intézmény. A kiállítás ihletője ezúttal a hagyományos kínai színház – ismertebb nevén „kínai opera”.

Kínában soha nem volt színház abban az értelemben, amit számunkra, európaiak számára jelent: egészen addig nem volt prózai előadás a kínai színpadokon, amíg külföldön tanuló kínai fiatalok – a tanulmányok során szerzett tapasztalataik alapján - el nem kezdtek próbálkozni vele. A hagyományos kínai színház alapvetően az énekre épült - ezért is nevezték el Európában „kínai operának” -, mivel a hatalmas ország kultúrája egyáltalán nem egységes: a nyelvi különbségek akkorák, hogy beszédben egyáltalán nem értik meg egymást a más-más területekről származók. Ráadásul az egyes területeknek nem csak a nyelve, de zenéje is más, így a kínai operának számtalan változata jött létre – napjainkban Kína-szerte még mindig közel háromszázat tartanak nyilván.

A Testőrpalotában bemutatkozó tárlat témáját adó pekingi opera csupán egy ezek közül a „kínai operák” közül. A legutolsó, mandzsu császári udvar rajongása tette népszerűvé - rangot adva ezzel a műfajnak, amely csak tovább nőtt azzal, hogy az ünnepelt sztár, Mei Lanfang elsősorban pekingi operát játszva turnézta körül a világot a két világháború között. A turné sikerének otthoni visszhangja óriási volt, és a pekingi operát ettől kezdve mindenki a kínai kultúra reprezentánsának kezdte tekinteni, holott az európai zenéhez szokott fül számára a pekingi opera egyike a legkevésbé hallgatható „kínai operáknak”. Ez egyrészt kevéssé melodikus jellegéből fakad, másrészt abból, hogy zenekarában az ütős hangszerek dominálnak.

Az egyes területeken működő színházaknak nem csak a nyelve, de műfajválasztása is eltér. A pekingi opera előszeretettel nyúl történelmi témákhoz: hatalmi harcok, igazságosság, hűség és árulás érdeklik leginkább, és a szerelmi szálakat is gyakran ezek kontextusába helyezi. Számos darab tetőzik párbajban vagy látványos csatajelenetben, ami belföldön-külföldön egyaránt hozzájárulhatott a pekingi opera népszerűségéhez. A történetek szinte kivétel nélkül szimbolikus értékűek: a kínai történelem és mitológia nagy alakjait jelenítik meg, vagy örökérvényű, konfuciánus mesét mondanak kitartásról, hűségről, igazságról. A jelmez és az arcfestés pedig mindig információt hordoz, igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a történet pontosan követhető legyen.

A „Szín-játék” kiállítás anyaga a színpadi előadások esszenciája. A sanghaji Liu Haisu Művészeti Múzeum tusfestészeti kollekciójából válogatott, a kínai színház alakjait megörökítő színes tusrajzokon a szereplők egy-egy kiemelt, szimbolikus színpadi pillanatban láthatóak, ráadásul annak ellenére, hogy a kínai tusfestészet hosszú évszázados hagyományokra nyúlik vissza, a kiállított műtárgyak szinte mindegyike egy-egy kortárs művész alkotása, akik így a régi és az új, a hagyomány és a modernitás között keresik a kapcsolatot.


A december 9-től látogatható tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a sanghaji Liu Haisu Művészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre.

A kiállítás kurátorai:

Révész Ágota sinológus, posztdoktori kutató (Dahlem Humanities Center, Freie Universität Berlin)
Wang Xin művészettörténész, a Liu Haisu Művészeti Múzeum tudományos főmunkatársa
Szalay Ágnes művészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány