A tárlat egyik érdekessége Sajó dolgozószobája, amit az általa tervezett art deco bútorokkal és tárgyakkal rendeztünk be. A mintegy 300 m2-en a hagyományos dokumentumok és fotók mellett interaktív, digitális elemekkel is találkozhat a néző. Virtuálisan sétálhatunk a Sajó tervezte New York-i épületek között vagy megcsodálhatjuk a Hatvan utcai izraelita bérház art deco lépcsőházát. De korabeli filmhíradók segítségével feltárulnak Debrecen 1930-as, 1940-es éveinek kulturális és közéleti eseményei is.

A kiállítás mellett kétnyelvű, 64 oldalas katalógusban Térey János tanulmánya összegzi Sajó izgalmas, kalandos életútját.


Sajó István

Debrecenben született a millennium évében, asszimiláns zsidó polgárcsaládban. Bár Amerikában nagy karriert futott be, honvágyával küzdve mégis hazajött az alföldre, és a többnyire földszintes cívisutcák népi klasszicista polgárházai között megépítette izgalmas, tágas, korszerű art deco épületeit. Ízig-vérig debreceni volt. A középületeket ingyen tervezte, a magánvillák terveiből –, amelyek közül több is megmaradt a Simonyi úton – tartotta fenn családját. Felnőttként áttért az evangélikus hitre, mégis koncentrációs táborba vitték, ahonnan csodával határos módon, az egész család visszatért. A háború után a bombatámadást ért református nagytemplom rekonstrukcióját vezette, de ő tervezte a pályaudvar különleges szerkezetű betonhéját is. Nem csak kalandos élete, de halála is szép volt: az általa tervezett stadionban halt meg. Bevett szokás szerint sohasem kezdődött mérkőzés, amíg el nem foglalta helyét a tribünön. Aznap, 1961. március 11-én ugyancsak egy futballmeccs nézőjeként volt jelen, amikor utoljára dobbant a szíve. A tervező emlékének a következő találkozón néma fölállással adóztak a jelenlévők.


„Nyolcadikos koromban elhatároztam, hogy végigjárom Debrecen templomait, de tisztességesen ám. Úgy is lett. Így jutottam az elsők között a belvárosi, akkor Dimitrov, ma Miklós utcai evangélikus templomba. Az ottani lelkész mesélt róla, hogy a főépülethez hozzátoldottak volna egy karcsú tornyot a harmincas években.

’Tudod, kisfiam, Sajó tervezte volna. Aki a stadiont meg a Hatvan utca 6. számot is... Ismered? Igen, az a nagy, hússzínű ház a legelején. Ahol a 31-es busz megáll. Bejárta Amerikát, felhőkarcolókat tervezett New Yorkban. Mindene olyan szokatlan. Legalábbis a debreceni szemnek. Érthető, most nem is nagyon tartják számon. Téged érdekel? Él az özvegye, van két lánya. Nézd meg a telefonkönyvben.’”

(Térey János költő)


Art deco

Cikkcakkos dekoráció, romantikus modernizmus, dekoratív expresszionizmus – a franciásan, eredetileg ékezettel írt art déco csak a hatvanas években vált gyűjtőfogalommá, noha már a század első évtizedeiben megjelentek stílusjegyei: a kifinomult érzék, a hivalkodástól mentes klasszicizmus, a fenségesen monumentális összhangja az emberléptékűvel, a kubista stílusú dekoráció. Az építészetben leginkább a díszítésben éreztette hatását az art deco.