Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2016.12.17. - 2017.05.01.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet, szobrászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó egyéniségeit feldolgozó kiállítás-sorozatát folytatva a modern magyar művészet egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb alakjának, Ország Lili (1926–1978) festőművésznek rendez kiállítást 2016. december 16. és 2017. március 26. között. A művész születésének 90. évfordulója alkalmat ad arra, hogy végre lerójuk adósságunkat vele szemben, hiszen Ország Lili alkotásaiból még soha nem láthatott a közönség ilyen nagyszabású, a teljes életművet átfogó tárlatot.
Ország Lili: Nő fátyollal
„A falak bennem vannak” – mondta Ország Lili, s egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszállottságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait.

Bár 1944 tavaszán a koncentrációs táborba tartó szerelvényről megmenekült, a félelem és szorongás addigra már örökre beleivódott a tudatába. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után ösztönösen kereste a „saját ügyét”, s rá is talált a falakra, mint témára. A magyar festészetben szinte példa nélkül, a klasszikus szürrealizmus hangján szólaltak meg vallomásai. Ország Lili a magyar szürrealizmus történetének legkiemelkedőbb műveit alkotta meg az 1950-es évek közepén.

Bár a nyugati klasszikusok hatottak rá, látásmódjának egyéni színezete tőlük megkülönbözteti őt. Lelkének legmélyebb pokoljárása után törvényszerű, hogy a feloldást a transzcendens irányában kereste. Utazásai során kolostorokban találkozott a szláv ikonok csodájával; következő, ún. ikonos korszakában már szakrális szimbólumokat festett.

Majd 1960 táján kezdett városalaprajzokat alkotni, olyan városokét, melyek régóta benne éltek, olyan városokét, melyekben valaha benne élt. Ebben a korszakában már egyértelműen kialakult senki máshoz nem hasonlítható egyéni kifejezésmódja. Ez a festészet nem nosztalgia a történelmi múlt iránt, hanem érzékelése a folytonosságnak, az emberi lét szakadatlan egymásra épülésének.

1966–1969 közt teremtette meg aztán ún. írásos korszakát, melynek jellemzője a szürke, barna színvilág, a faldarabokon ókori világok feljegyzéseivel, rejtélyes héber betűkkel, írásjelekkel.

Utolsó periódusában nyomtatott áramkörök labirintusa jelenik meg a falakon. „Ez a labirintussorozat, amit festek, az én labirintusom. Ezen végig kell mennem, s úgy megyek végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni. Ezt be kell járni.” Ország Lili haláláig festette a sorozatot, míg utolsó, fekete képével szinte rázárult a labirintus kapuja.

A kiállítás több mint háromszáz művel mutatja be Ország Lili művészetét, és két különlegességgel is szolgál. Egyrészt – eddig még soha nem látott módon – hazai és külföldi analógiákkal, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico, Vieira de Silva, Toyen, Kemény Zoltán, Bálint Endre és Vajda Lajos műveivel párhuzamban szemlélteti a művész látásmódjának alakulását. Másrészt Ország Lili elképzelésének megfelelően felépítjük a Labirintust, s bemutatjuk a teljes, ötvendarabos labirintus-sorozatot, mely eddig csupán egyszer volt látható, 1979-ben, Ország Lili emlékkiállításán.

A kiállításhoz reprezentatív katalógus készül, amely – korábban nem közölt dokumentumfotókkal és csaknem kétszázötven reprodukcióval illusztrálva – jelentős szerzők tanulmányain keresztül ismerteti a művész különböző alkotói korszakait.