A Kecskeméti Katona József Múzeum folytatva az első világháborús kiállítások sorát, ezúttal a tábori bordélyok és a korabeli helyi prostitúció témáját dolgozta fel. A tárlat a Nagy Háború okozta „irtózatos szenvedést, a tömegmészárlást” – ami gyakorlatilag 660 ezer magyar katonaáldozatot jelentett – állítja ellentétbe az erotikus, a tábori bordélyok témával.

1915 tavaszára a nemi betegek száma soha nem tapasztalt méreteket öltött, a katonák körében meghaladta a 12 százalékot. A kialakult helyzet orvoslására 1915 nyarán a Császári és Királyi Hadügyminisztérium segédközegeként létrehozott egy, a tábori bordélyok hálózatát megszervező részleget, amely a prostitúció szabályozására és ellenőrzésére lett hivatott. Az itt dolgozó nők az ápolónőkéhez hasonló szabású, csukaszürke egyenruhát kaptak. A kiállítás ezt az időszakot mutatja be a történelem, a néprajz, a mentalitástörténet és történeti néprajz „összedolgozásával”.

A tárlat több egységből épül fel. Az „éjszaka virágai” Kecskeméten címet viselő részben a prostitúció helyi vonatkozásait gyűjtötték össze – levéltári forrásokból –, kiegészítve az igazságszolgáltatás, valamint a népi jogszokások ismertetésével a 17. századtól egészen a 20. század közepéig. A kiállítás – Erotikus szimbólumok a folklórban címmel – néprajzi kultikus tárgyakat, termékenységi szimbólumokat is bemutat.

Emellett kapott helyet a szakirodalmat felvonultató egység. A nemi betegségek megelőzésében, gyógyításában és kezelésében használt eljárások orvosi és házi eszköztárát felvonultató részleg összeállításában Mészáros Ágnes, a helyi Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Múzeum felelős muzeológusa nyújtott segítséget.

Az Érosz a hadszíntéren, osztrák-magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban című kiállítási egység a Nagy Háború Blog és a Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény vándorkiállítása. Fotók, valamint a ma már csak múzeumokban található eredeti tárgyanyagok és enteriőrök segítségével mutatja be a háború lövészárkainak borzalmaiból kis időre megszabaduló bakák világát.