Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2016.06.07. - 2016.09.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
Belépő diákoknak
550 HUF
Belépő katonáknak
550 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermekek)
1150 HUF
/ család
Egyéni tárlatvezetés magyar nyelven
400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 5 fő)
1800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 15 fő)
5500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
9700 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(1-5 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(6-10 fő)
13000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
16000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
24000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
4500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
12000 HUF
/ csoport
A Magyar Nemzeti Múzeum szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a Tündérkert ezüstje című időszaki kiállítására.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.

Az Értéktár program keretében 2015 nyarán került megvásárlásra Törő István 216 db, 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteménye 1,1 millárd forintért. (Idén Törő István még további négy darab Báthori Zsigmond tallért ajándékozott az MNB-nek, vagyis a gyűjtemény így összesen 220 db-ot számlál.) A vásárlást hosszú előkészítő munka előzte meg, hiszen a Magyar Nemzeti Bank az ilyen jellegű műtárgyvásárlásokat nagyon szigorú szabályok szerint, mindenki által átlátható módon végzi.

A négytagú vásárlási bizottságnak három szempontból kellett megvizsgálnia és értékelnie a gyűjteményt, mielőtt azt megvásárlásra javasolta. 1. Megállapítani a darabok egyedi, illetve a gyűjtemény együttes, magyar forintban kifejezhető értékét, amely megegyezik a jelenleg az éremkereskedelmi forgalomban lévő hasonló érmék – magyarországi és külföldi – árveréseken elért leütési áraival. 2. Megállapítani, hogy minden darab eredeti készítmény, nem található köztük sem korabeli, sem modern hamisítvány. 3. Megállapítani a gyűjtemény jelentőségét a többi hasonló jellegű köz- és magángyűjtemény ismeretének fényében.

A gyűjtemény felértékelését Nudelman László éremkereskedő és aukcionátor, valamint dr. Kahler Frigyes numizmatikai igazságügyi szakértő végezte el. Dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának korábbi főosztályvezetője és az MNM nyugalmazott főigazgatója, továbbá dr. Tóth Csaba régész-muzeológus, az MNM Éremtárának munkatársa a gyűjtemény tudományos értékét állapította meg

Mivel mind a négy szakértő egyhangúan és egybehangzóan egyetértett a gyűjtemény vételárával, valamint minden egyes darabot eredeti, korabeli, autentikus példánynak talált, továbbá megállpította az anyag kimagasló színvonalát, a vásárlást javasolta.

A Törő-éremgyűjtemény voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – gyűjtőmunkájának eredménye. Speciális kollekció, amely kezdettől igen magasra tette a mércét, hiszen az erdélyi tallérveretek legapróbb változatainak gyűjtését tűzte ki céljául. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye – a mai korban szinte megismételhetetlen anyag – gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

A gyűjtemény jelentőségét akkor tudjuk igazán felmérni, ha összevetjük más, hasonló jellegű kollekciókkal. Magyarországon és egyben a világon a legnagyobb magyar vonatkozású numizmatikai anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi, ezen belül jelenleg 729 db különféle, az Erdélyi Fejedelemségben a 16–17. században készült tallérveret található a fiókjaiban. Ehhez képest a Törő-gyűjtemény 218 darabja 30 százalékkal, tehát közel egyharmadával emelte meg ezt a mennyiséget! Még jobban árnyalja a képet, ha közelebbről megvizsgáljuk, milyen forrásokból is állt össze az MNM gyűjteménye, amely kétszáz év gyűjtőmunkának köszönheti jelenlegi állapotát.

A legnagyobb tétel beleltározása 1896-ban történt: Resch Adolf brassói ékszerész 306 darab erdélyi tallérját dr. Mészáros Károly ügyvéd költségén, akkori áron 12 000 forintért sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ezzel szemben „csupán” 102 darabot köszönhetünk, majd ezt követik a Delhaes- (49 db), a Weszerle- (31 db) és a Jankovich-gyűjtemény (31 db) tallérjai. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi egy évszázad alatt alig néhány darab erdélyi tallér került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe az MNM-nek adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. Jelen kiállításon mind a 220 db bemutatásra kerül, a kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely egyrészt felsorolja a gyűjtemény összes darabját, továbbá minden fejedelemtől bemutatja fényképen is a legritkább és legérdekesebb darabokat.