Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.06.08. - 2003.07.06.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Egy hónapon keresztül lesz látható az Ernst Múzeumban az a kiállítás, mely régi adósságot törlesztve Jaschik Álmos művészetét, valamint - az általa alapított tervezőiskola tanítványainak munkáin keresztül - az iskola működését mutatja be, emléket állítva ezzel egy kiváló művésznek, tanárnak és a tanítványainak.
Részlet a kiállításból
Jaschik Álmos (1885 - 1950) a XX. század első felének a későbbi művészetpolitika által igazságtalanul margóra szorított grafikus-, festő- és iparművésze, jeles szakírója valamint különleges képességű tervezőtanára volt. Nemzeti és népi hagyományokra támaszkodva alakította ki művészi (tanári) tevékenységének folyamatosan táguló körét.

Korai munkái alapján elsősorban szecessziós művészként tartja számon a szakirodalom, de művészete ennél stílusában is sokkal több irányt mutat. A magyar költészet és a népi kultúra remekeit közvetítő munkáit, illusztrációit mély emberismeret, képzeletgazdag természetesség jellemzi.

Jaschik a Székesfővárosi Községi Iparrajziskolában kezdte pályáját (1907-1919), majd ottani tevékenységét követően haláláig működő grafikai tervezőiskolát nyitott. Magániskolája - mely méltán nevezhető progresszív szellemiségűnek - kapcsolatban állt a Hét és a Nyugat köreivel.

Az iskolát jobbára tizenéves lányok látogatták, akik azt elvégezve a művészeti élet különböző területein tudtak aztán elhelyezkedni. Jaschik iparrajziskolai gyakorlatára támaszkodva, azt az új civilizációs igényekhez szabva alakította ki racionálisan megszerkesztett, a fokozatosság elvére épülő oktatási rendszerét.

A húszas évek elején, növendékei révén, kapcsolatba került Rabinovszkyné Szentpál Olga mozgásművészeti iskolájával, majd 1925-27 között a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Németh Antal díszlettervezési és színpadtörténeti előadásai vetették meg az alapját a növendékek újabb tevékenységének.

Jaschik idehaza elsőként vezette be a színpadi makettépítés tanítását. A húszas évek közepétől az iskola tíz éven át tematikus kiállításokkal mutatkozott be a nyilvánosság előtt, amelyek közül az aktuálisabbakról Jaschik az iparművészeti szaklapban számolt be. Az iskola társadalmi kapcsolatait jelzik a harmincas években rendezett alkalmi (jelmez)bálok, melyek nem utolsósorban a növendékek jelmez- és kosztümtervezői rátermettségét voltak hivatva reprezentálni. A növendékek tervezői oktatásába bekapcsolódott Jaschik felesége, Müller Mária is.

A negyvenes évek elején ügyesebb kezű növendékei számára Jaschik már fázisrajz-készítő tanfolyamot indított, s így vonta be őket úttörőnek számító animációs (nép)mesefilmkísérleteibe.

Jaschik Álmos tervezőiskoláját, s őt magát mint lenyűgöző pedagógust a magyar művészetpedagógia történetében kiemelt hely illeti meg.