Az áprilistól - júliusig tartó „Tűmesék” című időszaki kiállítás Gyurkó Beáta kézimunkáit mutatja be a Játékmúzeumban. Április 23-24.-én bemutatója, és megrendelés szerinti elkészítése a helyszínen. Egyedi hímzésminták bemutatásával szeretnénk megkedveltetni a XVIII.sz –tól oly divatos díszítési eljárást, mely a lakástextileken és a ruhákon kívül ,a későbbiekben, a dísztárgyakon is megjelent.

A népi hagyományok díszítőelemeit a műhímzőgép programjába téve, a textilen életre kelnek eleink díszítő motívumai. Az ünnepi ruhák egy életre szóltak, ma már több tucatnyira is ráununk, és ezért is van létjogosultsága a gyors hímzésnek, a műhímzésnek. A mű elkészítése és hozzávaló kellékei alig térnek el a kézzel készített varráshímektől. Gyurkó Beáta ismertetette a folyamat lényegét, mely sokak számára ismeretlen. „A gépi hímzésről:

A HÍMZŐGÉP NEM NYOMTATÓ Sokan nem tudják, hogy a hímzés ára két tételt takar: - az öltésterv készítést - és a hímzést. A grafikusunk az igényünknek megfelelően elkészítette, megtervezte egyszer már a logónkat! Nyomdakész az embléma, a logó. Akkor minek újra megtervezni? A hímzőgép nem nyomtató, ezért a nyomdailag kész logónak el kell készíteni az öltéstervét. A minta-tervező segítségével készül el a hímzés terve, továbbá ez a program menti ki adathordozóra azt a gépi kódot, amelyet értelmez a hímzőgép. Az öltésterv készítés során öltésenként "lehímezzük" az emblémát, ebben az esetben a tű a számítógép egere. Minden egyes kattintás, egy-egy öltésnek felel meg. Egy egyszerű képből is csak 3-5 órai munka után lesz használható öltésterv! Egy darab hímzése esetén is ezt végig kell csinálni!”