A tárlatban látható képek a XIX. század vége és a XX. század első néhány évtizede között épült apátfalvi házakat és melléképületeiket mutatják be.

Oromzaton a nyeregtetős házak rövidebb oldalának az un. homlokzatnak felső részét értjük. Másként magyarázva az oromzat az építmények két végének tetőzet alatti, padlásteret lezáró része. Apátfalva parasztházai nem ismeretlenek a néprajztudomány számára: fotózta a falut a néprajzos-muzeológus Juhász Antal, az egykori apátfalvi lakos Kerekes István és a tavaly márciusban Kossuth-díjat kapott Kunkovács László fotóművész is. A fotózott házak oromzatainak alapanyaga még az a fenyőfa, amelyet annak idején a Maros folyó vizén úsztattak le Erdély hegyeiből. Ezáltal képesek ezek a deszkaoromzatok összekapcsolni időben egy egész évszázadot, térben pedig sok száz kilométert.

Az alkotóról:

Márton Gábor Makón született 1980-ban. Okleveles biológusként végezte tanulmányait Szegeden, ahol ma is él. Érdeklődési köre nem csupán a természettudományi szakterületekre korlátozódik, hanem szívesen foglalkozik a hagyományos kultúra, különböző megnyilvánulási formáival is. Apátfalva sajátos formavilágú parasztházainak fotózásával 2009-ben kezdett el foglalkozni rendszeresen. A falu népi építészeti kincseit először könyvekből ismerte meg, majd az itteni házak szinte zavarba ejtően cikornyás utcafrontjait személyesen tanulmányozta. Az apátfalvi képek sokáig csak a fióknak készültek, s szűk körben voltak ismertek, míg végül az utóbbi években a nagy nyilvánosság számára is bemutatta: 2015-ben először a makói Városház Galériában, majd ugyanabban az évben az apátfalvi Faluházban voltak láthatóak.

A tárlat Apátfalva Önkormányzata jóvoltából kerül bemutatásra Ópusztaszeren. A kiállítás május 29-ig látogatható a Községházában.