Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.
(Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember)

A Déri Múzeum és a Debreceni Egyetem kiállítása olyan arcot tesz felismerhetővé, amelyet sosem ismerhetnénk meg másként: az antikvitás arcát.

Két megközelítést, két arcot láthatunk a tárlaton. Az egyik a gyűjteményekben lévő egyetemes művészettörténeti arc, hiszen a világban szerteszóródott számtalan korabeli tárgy hűen őrzi az antikvitás egy-egy darabját, s belőlük kibonthatók a vonások. A másik egy régészeti arc, amit helyinek is mondunk, mert a leletek helyhez, helyszínhez kötődnek, s belőlük valódi életkép rekonstruálható. Megmutatjuk hát a képet, amelynek legáltalánosabb, szimbolikus formája az arc, s mutatni szeretnénk azt is, amit hozzágondolunk, amit hozzágondoltak a századok.

(Hajdu Zsigmond, régész)

Feltámasztott nő az első századból, csontból faragott piperekanál, értékes ékszerek és barbár temetőből előkerült régészeti leletek egyaránt láthatók a Déri Múzeum Kupolatermében. Az antikvitás arcait megmutató tárlat a Déri Frigyes-gyűjteményből, a Debreceni Egyetem BTK 60,00Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék antik gyűjteményéből, valamint a római császárkor korai időszakából származó, Derecske közelében feltárt barbár temető régészeti leleteiből ad válogatást.

Utóbbiakat először láthatja a közönség. A kiemelkedően gazdag, időszámításunk utáni első századi temetőrészletet a múzeum munkatársai tárták fel az elmúlt években. Az előkerült hét sír a római császárkor korai időszakában (a Kr. u. 1. században) itt élt, a rómaiakkal intenzív kapcsolatban álló, feltehetően Pannónia (ma Dunántúl) területéről betelepült népesség életéről és szokásairól nyújt hiteles képet. A rendkívüli gazdagságról árulkodó, páratlan ékszerekkel ellátott női sírok között a régészek egy római övvel eltemetett kislány sírját is megtalálták, aki életnagyságú viaszbábú formájában feltámasztva, hitelesen mutatja meg az egykori gazdag nők római divat szerinti viseletét.

Kurátorok:

Dr. Hajdú Zsigmond,
Kovács József Dénes (Déri Múzeum)
Dr. Forisek Péter (DE)

Látványtervező, a kiállítás rendezője: Balogh Csaba (Déri Múzeum)