A grafika története elválaszthatatlanul összefonódott a könyvvel és az irodalommal. Gyakran kölcsönös egymásra hatásuk viszi előre a művészetet. Képzőművészet gyakran nyúl az irodalomhoz, hol merít belőle és ihletforrásként megújul általa, hol egyszerűen csak illusztrálja, képek sorával elemzi, értelmezi és kiegészíti az írott szöveget. Ezen összetett folyamatok a művészettörténet kimeríthetetlen forrásaivá válnak, folyamatosan lehetőséget teremtve a művészet és legfőképp a művészek bemutatásának. Az illusztrációból gyakran kilép a kép, önálló életre kel, és önálló történetet mesél, függetlenedik az írott szövegtől. Ezen kettősség köré szerveződve a könyv és művészet világa izgalmas, sokrétű megközelítést tesz lehetővé.

S kezdődik e párbeszéd már rögtön az első lépéseknél, túllép-e a kép önnön elsőrendű funkcióján, tud-e újat, többet mondani. Szalay Lajos számára az illusztrációnak többnek kell ennél lennie. Képesnek kell lennie arra, hogy az illusztrált szövegtől független parafrázisa ugyanannak az élménynek. S ha ezt a lépést megteszi a kép, egyenrangúvá válik a szöveggel, s alkotója sem lesz többé illusztrátor. A vizuális alkotás ezen módja révén Szalay az irodalmi alkotások által ihletett munkáival a művészeti szabadság színpadára lépett, hiszen ahogy ő is fogalmazott: “a valóság az, hogy én nem tudok illusztrálni.”

Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, szoros köteléknek kell léteznie az írott szöveg, vagyis annak alkotója és a művész között, hogy azután a vonalak önmaguk is szavakká, mondatokká álljanak össze. S most ez a vizuális irodalom, az újragondolt, átértelmezett képi világ Szalayt idézi meg. Ismét hallhatjuk szavait, s vele együtt felfedezhetjük a művészet hihetetlen képességét, mellyel megidézi az írott világot.

A Szalay Lajosról szóló új kiállítás a KOGART anyagából válogatva mutatja be a művész gazdag munkásságát. A tárlaton közel 50 grafikai alkotása tekinthető meg, melyek megelevenítik előttünk a gyermekkorától vezérfonallá váló Bibliát, valamint a költő és művész párbeszédén keresztül Cervantes, Kafka, Illyés Gyula, Racine, Shakespeare, Tolsztoj világát.

A kiállítás 2016. február 18-tól várja az érdeklődőket, amelyet az év során számos kísérő rendezvény fog gazdagítani: így Tárlatjáték, Szalay Lajost bemutató és az illusztráció művészetben betöltött szerepét vizsgáló előadás-sorozat, valamint dokumentumfilmes műhelymunka.

A Tárlatjáték az irodalom és kép kapcsolatába, az illusztráció világába visz: bevezet az írott szövegek vizuális megjelenítésének különböző folyamataiba. Az Illusztori-projekt keretében dokumentumfilm-sorozattal egybekötött, a média és dokumentumfilm iránt érdeklődő középiskolás és egyetemi hallgatók bevonásával műhelymunka fog azzal a kérdéssel foglalkozni, hogyan jutunk el a művészettörténettől a dokumentumfilmes feldolgozásig. S végül olyan szakembereket szólítunk meg, akik Szalay Lajos művészetét, az alkotás, illusztrálás művészetben betöltött szerepét fogják bemutatni, s mindeközben megismerhetjük Szalay Lajost, mint embert is.