Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Janus Pannonius Múzeum - Pécs
Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 5.
Telefonszám: (72) 514-040
Nyitva tartás: K-V 10-18 (csak előzetes bejelentkezéssel)
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2016.02.05. - 2016.04.09.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
150 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(15 fő felett)
120 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
150 HUF
Napijegy felnőtteknek
(az összes megyei kiállítás megtekintésére)
1700 HUF
Napijegy diákoknak
(az összes megyei kiállítás megtekintésére)
850 HUF
Napijegy nyugdíjasoknak
(az összes megyei kiállítás megtekintésére)
850 HUF
1970 januárjában a Siklósi Várban láthatták először a látogatók azt a kollekciót, amely az első kerámia szimpózion műtárgyaiból állt össze. A Siklósi Várban tavaly év végén megvalósult, illetve azt a Múzeum Galériában most ismételten megrendezett kiállítás a siklósi volt ferences kolostorban és a várban 1969-ben induló, majd a következő évben nemzetközivé bővülő kerámia szimpózionoknak kíván emléket állítani – bemutatva az ott készült művek közül a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzötteket.
Siklós a modern magyar kerámiaművészet bölcsője
A siklós/villányi szimpózionok jelentőségét az is adja, hogy az elsők között kapcsolódtak a hatvanas évek elején, közepén induló – Ausztria / St. Margarethen (1959), Gmunden (1963), Csehszlovákia / Bechyne (1966) – alkotótáborokhoz. Közel félszáz kerámia plasztika, relief, fali tál, váza mutatja azt a változatos alkotó tevékenységet, amely a mostoha, rendkívül szűkös technikai feltételek ellenére is – a jórészt fiatal, a pályájuk elején lévő művészek lelkesedésének köszönhetően megvalósult.

Az első szimpózion résztvevői ugyanis többségükben huszonéves fiatalok voltak, akik messze a zsűrorok tekintetétől, a gyári tervezés kötöttségétől, szinte a semmiből hozták létre a munkáikat, spontán módon csatlakozva némelyikük a legprogresszívebb nemzetközi művészeti trendekhez (Benkő Ilona, Horváth Sándor, Lőrincz Győző, Schrammel Imre). A sokszínűséget jellemzi, hogy ezzel együtt megtaláljuk a művek között a népi iparművészet (Nádor Judit, Molnár Imre, Pattantyus József), a geometrikus formavilágú murális munkákat (Borsódi László, Pál Erzsébet, Szávoszt Katalin, Szekeres Károly), vagy épp Henry Moore hatását mutató kisplasztikát Török Jánostól.

Az 1970-es szimpózion beteljesítette mindazon elvárást, amelyek egy nemzetközi alkotóteleppel kapcsolatosak. A magyar keramikusok több hétig együtt alkottak Európa számos országából érkezett kollégáikkal. A soknemzetű művésztelepen kiemelkedően sokszínű alkotótevékenység folyt. A lengyel Krystyna Cybinska kecsesen karcsú fehér porcelán vázái, a norvég Leif Helge Enger egyszerű forma és dekorvilágú edényei, vagy az osztrák Spurey házaspár minimalista, fehér, mázas geometrikus hasábja mellett rokokós gazdagságú FÜRTÖS György áttört reliefje, vagy a cseh Václav Šerak térkompozíciója. Más világ Csekovszky Árpád szigorú, konstruktív kocsihajtója és az örmény Alde Kakabadze érzékeny felületű, organikus állatfigurája, ugyanakkor mindkét plasztika ősi eredetre mutat.

Az előző évi szimpózionhoz hasonlóan itt is fontos hangsúlyt kapott a geometrikus, organikus formavilág, példát találunk erre Garányi József, Lőrincz Győző, Majoros János, Nádor Judit, Schrammel Imre vagy Szekeres Károly munkáiban. A szabad kísérletezést, a kerámia műfaji megújulásának előtérbe helyezését pedig különösen Horváth Sándor és a szimpózium ideje alatt tragikusan elhunyt Anders Liljefors expresszív munkáin figyelhetjük meg.

Az 1971-es, harmadik szimpózion a szervezők akaratából tematikus lett, programja az „Edény” volt. Ennek, valamint a későbbi művésztelepen készült alkotások bemutatása további kiállításoknak lesz a célja.

A kiállítást a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből válogatta és rendezte Sárkány József művészettörténész.