Az emberek számára a biztonságos élelmiszer szó szerint életbevágóan fontos. Az egészségügyi szempontból biztonságos élelmiszereknek meghatározó szerepük van az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt átlagos emberi életkorban. Hogyan jutottunk el addig, hogy ma már ellenőrzött, steril rendszerekben készült élelmiszerek kerülnek a boltok polcaira, hogy elolvashatjuk az élelmiszer pontos összetételét és laboratóriumi vizsgálatok igazolják minőségét?

Az élelmiszer-vizsgálatot a 19-20. század fordulóján helyezték tudományos alapokra, amikor a hús- és tejvizsgálat, valamint az élelmiszer-analitika és -kémia fejlődésnek indult. Ezzel párhuzamosan fejlődésnek indult az intézményhálózat, amely felügyeli az élelmiszer-lánc biztonságát. Már a céhek vigyáztak arra, hogy tagjaik minőségi árut adjanak el, később húslátók, majd a 19. századtól hatósági jogkörrel felruházott állatorvosok felügyelték a vágóállatok és az állati termékek szakszerű, higiénikus feldolgozását és kizárólag az egészségre ártalmatlan termékek forgalomba hozatalát.

Kamara-kiállításunkon természetesen nem tudjuk az élelmiszer-vizsgálat történetének minden részletét nyomon követni, legfeljebb arra vállalkozhatunk, hogy néhány eszközt és módszert bemutassunk a régebbi és újabb időkből. Szeretnénk egy kis bepillantást engedni abba is, hogy régen, jóval a hűtőszekrények elterjedése előtt, a háztartásokban milyen „élelmiszer-biztonsági” rendszabályokat és fortélyokat alkalmaztak a háziasszonyok.

Javasoljuk, hogy kezdjék a tárlatnézést az élelmiszer-vizsgálat történetét bemutató poszter áttekintésével, majd böngésszenek a tárlókban, végül – összefoglalásként – nézzék meg a régi és új vizsgálatokat bemutató poszterünket.