Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján olyan vándoroltatásra is alkalmas kiállítást hoztak létre a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.

A Weöres Sándor szövegeiből kiinduló kreatív játékok aktív gondolkodásra késztetik a látogatót, és lehetővé teszik, hogy az olvasó jobban megismerje a költő verseit. Versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés verslehívó koppintásra… és sok más érdekesebbnél érdekesebb feladat várja a játszani szerető közönséget.

Weöres Sándor egész élete a versírás, a nyelv zeneisége – hangzása, ritmusa – körüli kísérletezésről szólt, a gondolat megjelenítéséhez kereste a tökéletes formát, s virtuóz módon használta ki a magyar nyelv adta lehetőségeket. „Munkámat használni lehessen, ne szájtátva csodálni” – írja Nagyság című versében. Ennek a kívánságának felel meg kiállítás előbb említett része, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjának közreműködésével valósult meg.

Weöres költőideálja a „személyiségétől megfosztott poéta, aki saját korlátaitól megszabadulva képes átélni a világ egészét”. A tárlat hagyományos részében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a Weöres költészetén kívül eső, de annak alakulását mégiscsak befolyásoló életrajzba. Ezeket a tematikus elrendezésben szereplő témaköröket a kiállítás elsősorban Weöres Sándor levelezésén, vallomásain keresztül mutatja be, az ő szavait idézi, ha a családjáról, mestereiről, tanárairól, barátairól, az irodalmi életről, történelmi, politikai eseményekről vall. A tárlat bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében őrzött, Weöres Sándorhoz kapcsolódó kéziratokat, fotókat, könyveket, képzőművészeti alkotásokat, valamint a társintézményekben fellelhető dokumentumokat.

Hegyi Katalin irodalmi muzeológus, a tárlat kurátora (Petőfi Irodalmi Múzeum)