Kerámiából készült tárgyakat minden háztartásban találunk, nincsen olyan ember, akinek ne lenne személyes élménye velük kapcsolatban: tejeskávé a piros pettyes bögréből, szekrény tetejéről lefocizott nippek, mosogatás közben eltört tányérok. Hasonló emlékeket szeretnénk felkelteni látogatóinkban, és persze bemutatni, valamit az agyag és az ember több tízezer éves történetéből.

Kiállításunk egyik szereplője az üledékes kőzet, mely nedvesen jól alakítható, száradás után víz hatására újra formálható lesz. A kiégetett agyag viszont megőrzi formáját, víznek és hőnek egyaránt ellenáll. Ezek a tulajdonságai tették az egyik legfontosabb nyersanyagunkká. Másik szereplőnk az ember, aki felismerte ezt a kémiai átalakulást, és képes volt saját hasznára fordítani. Aki kidolgozta az agyag előkészítésének, megformálásának, díszítésének módszereit. Aki fazekat, hombárt, koporsót, perselyt, bilit készített belőle. Aki megtalálta módját, hogy az egyszerű anyaggal kifejezze identitását, ízlését.

A kiállítás anyagát az Intercisa Múzeum gyűjteményeiből válogattuk. Láthatók régészeti leletek az őskortól a törökkorig, néprajzi tárgyak habánoktól és pentelei fazekasoktól, és újkori csecse-becsék, különös tekintettel a szocialista iparművészet remekeire. A tárgyakat gazdag fényképanyag egészíti ki, hogy azt is megtekinthessék látogatóink, ami a múzeumból hiányzik.

Keszi Tamás régész