Néprajzi gyűjteményünk 56. 19. 1. leltári számon nyilvántartott műtárgya egy díszes madárkalitka. Ez a tárgy Gráf Ottó gyűjté­seként 1956-ban került a múzeumba. (Gráf Ottó 1954-1959 között volt a múzeum tiszteletdíjas vezetője.) A készítés he­lye és a készítő neve ismeretlen, ám annyit tudunk, hogy vélhetően Tiszafüreden a gyűjtést megelőző évtizedekben, madárkalitkaként használták.

A madárkalitka igen gazdagon tagolt kiképzésű, a leírókarton sze­rint „házikó alakú”, négyszögletes alaprajzú építmény. Magassága 60, hossza 47 centiméter. Alaplapként egy üveglap szolgál, amely­re felerősítették a lombfűrésszel gondosan kimunkált emeletes épületet. Az alsó színt négy, a felső két nyílásra osztható. Az alsó szint két középső tengelye vagy nyílása előre ugrik: középrizalit szerűen emelkedik ki a homlokzat síkjából. Itt található a két nyí­lást kitöltő, kétszárnyú ajtó. Ennek a középrizalitnak a tetőzete merőleges tengellyel csatlakozik az első szint tetőszerkezetéhez, s mivel a felső szint kialakítása és tetőszerkezete ugyanilyen kikép­zésű, a mozgalmas tetőzet alapvetően harmonikus benyomást kel­tő. Az egész kalitka a lombfűrész-technika következtében áttetsző, szinte légies hatású, amely teljes mértékben összhangban van a ké­szítmény rendeltetésével. Vagyis azzal, hogy a kalitkában lakó díszmadár aránylag megfelelő környezetet találjon.

A szép kiképzésű kalitka megjelenése, szerkezete egyébként legin­kább a Távol-Kelet buddhista pagodáira emlékeztet, nem utolsó sorban a két szint lépcsőzetes és csökkenő arányú ismétlődésével.

Dr. Vadász István