Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Petőfi Irodalmi Múzeum - Kazinczy Ferenc Múzeuma - Sátoraljaújhely
Kazinczy Ferenc Múzeuma, Sátoraljaújhely
Cím: 3980, Sátoraljaújhely Dózsa György u. 11.
Telefonszám: (47) 322-351
Nyitva tartás: K-V 9-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.09.15. - 2015.09.30.
16. század, bányászat, gazdaság, időszaki kiállítás, ipar, nehézipar, századok, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
300 HUF
A bodrogolaszi aranykincs a késő középkori – kora újkori Magyar Királyság történetének jelentős színfoltja. Az 1990-ben előkerült XV-XVI. századi aranypénzek az utóbbi 25 évben is igen kalandos utat jártak be. A dukátok nagy részét ugyanis helyi lakosok találták meg, akik helyi és fővárosi kereskedőknek eladták, vagy rokonságuk közt elajándékozták azokat.

Rendőrségi nyomozás, majd a területen folytatott régészeti feltárás eredményeképpen összesen 72 db került be először a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum gyűjteményébe, majd később jelenlegi helyére, a miskolci Herman Ottó Múzeum éremtárába. Az aranyak két harmada (47 db) magyar kamarákban (Körmöcbánya, Nagybánya, Nagyszeben) készült. A többi 26 a szomszédos államok területén került kibocsátásra, döntően a Német-Római Birodalom egyes részein.

A kincs legrégebbi darabja 1438-ban, Habsburg Albert (1438-39) uralkodása alatt készült. Elrejtésének utolsó időpontját 1567-re tehetjük, ugyanis Bodrogolaszi települést ebben az évben már háború által elpusztultként említik. A tulajdonos, elrejtő személye viszont máig a történelem homályába vész. Csak találgathatunk, hogy zsoldos katona, pálos szerzetes, borkereskedő, esetlegesen egy, Kassa hadászati fejlesztéseiben részt vevő vállalkozó rendelkezett ekkora vagyonnal.