Rómer Flóris Ferenc bencés szerzetes igazi polihisztor volt: szokás „a magyar régészet atyjának” nevezni, de a művészettörténet-írás és műemlékvédelem megalapozásában és intézményrendszerének kialakításában is kulcsszerepet játszott. Néprajzi, természettudományos és művészeti munkásságáról még ma is kevés szó esik.

Rómer Ferenc Pozsonyban született 1815. április 12-én, német ajkú családban. Elemi iskolái elvégzése után Pannonhalmán tanult tovább, majd Győrött elvégezte az Akadémiát. 1838-ban pappá szentelték, majd Győrben tanított latin és magyar nyelvet és természetrajzot. Szabad idejében sokat kirándult, bejárta a Bakonyt, rajzolt, festett. 1845-től Pozsonyban tanított az Akadémián, majd két évre rá József főherceg nevelője lett. Figyelemmel kísérte a forradalom eseményeit, 1848 szeptemberében beállt önkéntesnek, a szabadságharc alatt utászként kapitányi rangig jutott. 1849-ben nyolcévi várfogságra ítélték, amelyből öt év raboskodás után amnesztiával szabadult.

1857-ben visszatért a győri bencés gimnáziumba. 1859-re elérte, hogy a gimnázium szertára régiségtárrá, múzeummá alakult. Ráth Károly győri levéltárossal indították és szerkesztették a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket, az első hazai történettudományi szakfolyóiratot.

1861-ben Pestre költözött, a Magyar Tudományos Akadémián a Kézirat- és éremtár őre lett, majd a pesti katolikus főgimnázium igazgatója, később egyetemi tanárként és az Akadémia archeológiai bizottságának titkáraként dolgozott. Szerkesztette az Archaeológiai Közleményeket, az Archaeológiai Értesítőt, amely azóta is a régészeti szakma tekintélyes szakfolyóirata. 1869 közepétől a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre, 1871-től az Akadémia rendes tagja lett.

Fontosnak tartotta az oktatásban a ma is modernnek számító „élményszerű tanítást” a tárgyak segítségével. Nagy hatással volt kora vidéki történettudományi és régészeti tudományosságára. A tudományos ismeretterjesztés kitűnő példája multidiszciplináris Bakony-könyve.

1878-tól Nagyváradon élt, hátralévő éveit a kutatásnak és a publikálásnak szentelhette. 1889. március 18-án hunyt el, sírja Nagyváradon található.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum rendhagyó – több intézmény munkatársainak összefogásával megvalósuló – vándorkiállítása az emlékév során több hazai és határon túli intézményben mutatja be Rómer Flóris tudományos munkásságát.