Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Országos Széchényi Könyvtár - Budapest
Az Országos Széchényi Könyvtár Múzeuma a Budavári Palota F épületében található.
Cím: 1014, Budapest Budavári Palota, F épület
Telefonszám: (1) 224-3742
Nyitva tartás: K-Szo 9-20
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.04.01. - 2015.07.12.
időszaki kiállítás, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Jegyárak:
Egyéni belépő
400 HUF
A kiállítás a magyar vicclapok (régies szóhasználattal: élclapok) történetét mutatja be, melyek mindenkor hűen tükrözték koruk politikai helyzetét, hangulatát, társadalmi viszonyait, és a humor segítségével hívták fel a figyelmet azok visszásságaira, problémáira. A lapokban szereplő karikatúrák soha nem öncélúak: céljuk – a szórakoztatás igénye mellett – érzelmi állásfoglalást kelteni a befogadóban az ábrázolt társadalmi ügyekben, természetesen az adott lap aktuális politikai irányvonala szerint.

A karikatúra magyarországi története összekapcsolódik az illusztrált sajtó térhódításával. A legelső illusztrált magyar élclapot, a Charivari–Dongót az 1848-as forradalom lendülete hozza létre, de a műfaj áttörése csak egy évtizeddel később történt meg. A kiegyezés korabeli élclapok (Üstökös, Bolond Miska, Borsszem Jankó, Ludas Matyi, Bolond Istók stb.) a negyvennyolcas-hatvanhetes ellentétpár köré szerveződtek (függetlenség- vs. kiegyezéspárti). Ezekben a lapokban az illusztrációk jobbára csak képi kiegészítői a kissé terjengős, anekdotikus-humoros elbeszéléseknek.

A századfordulóra a szövegek tömörebbé válnak, ezzel párhuzamosan a képi megoldások letisztultabbá egyszerűsödnek. Az új művészeti irányzatok (szecesszió, expresszionizmus) megjelennek a grafikákban is. A feltűnő dekorativitás, a stilizálás, a hullámzó minták, az élénk színvilág használata a 19. század végén megjelenő szecessziós stílusra volt jellemző – s ez vált a századfordulós szalonélclapok kedvelt kifejezési formájává is. (Magyar Figaró, Fidibusz, Flirt) Az expresszionista stílus, amely a 20. század elején alakult ki, és az 1910-es évek végéig képviseltette magát a karikatúrákban, hűen adja vissza az I. világháborús időszak hangulatát: háborúellenesség, kiábrándultság, a nélkülözőkkel, elesettekkel való együttérzés. 

Az I. világháború után a vicclapok népszerűsége csökkent, a korábbi lapok közül több meg is szűnt. A két világháború közötti időszakban, illetve a II. világháború alatt alig jelent meg újabb vicclap. A II. világháború után indult vicclapok végleg szakítottak a 19. századi tipográfiai hagyományokkal, szerkezetileg, képileg új formákat képviseltek.(Ludas Matyi, Szabad Száj, Pesti Izé). Az újonnan indult vicclapok rövid életűek voltak, és a koalíciós évek lezárultával csak a Ludas Matyi maradt az olvasók számára, amely az 1950-es évek közepéig kifejezetten a kommunista párt propagandalapjaként funkcionált, és csak a hatvanas évektől vált emberközelibbé a humora.

A kiállítás helyszíne: a könyvtár hetedik szintje