Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.03.13. - 2015.09.13.
időszaki kiállítás, néprajz, zene
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF

Mit jelent egy ember életében, ha Válaszútra születik? Válaszútra, Erdélybe, Kolozsvár mellett egy kis faluba, ahol a levegővel szippantja magával az ember az anyanyelve, zenéje, tánca szeretetét, népe melletti kitartását. Válaszútra átvitt értelemben, amikor a magyar népi kultúra megőrzése melletti kiállás a kérdés.

 

Válaszút, ez az apró magyar település, ami 20 éven belül két óriás talentumnak lett bölcsője, Wass Albertnek és Kallós Zoltánnak. A Skanzen új időszaki kiállítása Kallós Zoltán nyomán indul el egy úton, melynek során kiderül, miért is ismerünk moldvai népdalokat, hogyan is estek a népzenével szerelembe a táncházmozgalom elindítói, honnan tudjuk, miként énekelték ki balladák által az emberek bánatukat, gondolataikat, és miként lehet egy néprajzkutató, muzeológus, tanító, népzenész egy közösség reménye.

 

A látogatók útjuk során nem lesznek egyedül. Ahogy Kallós Zoltánt számos útitárs segítette és segíti a mai napig, úgy a tárlatban szavaik nyomán a látogatók találkozhatnak többek között Korniss Péterrel, Sebő Ferenccel, Martin Györggyel.

 

Kallós Zoltán, aki kaput nyitott ki

 

Kallós Zoltán népzenekutatói munkája - amit maga Kodály Zoltán is Kallós hivatásaként definiált - cseppet sem volt egyszerű. A sikeres munkavégzéshez Kodálytól egy Loewe Opta típusú magnetofont kapott, amit számos magnetofon követett a hatósági elkobzások következtében. Az akadályoztatások ellenére Kallós Zoltán egyedül több balladát gyűjtött fel, mint elődei összesen, munkájával pedig lángra gyújtotta a magyar népi kultúra iránt érdeklődőket.

 

Kallós Zoltán nem idegenbe ment kutatásai során; azok között kutatott, akik között felnőtt, a hozzá érkezők pedig Erdélyt ismerhették meg.

 

Kiállítás három felvonásban

 

A Kallós Zoltán életét és munkásságát bemutató kiállítás három részletben, egymást kiegészítve kerül színre.

 

A Skanzen Bejárati épületének PontItt kiállító terében a Kamerával a kézben című minitárlat képek és videók segítségével engedi láttatni Kallós Zoltánt.

 

A főkiállítás a Skanzen Galériában kap helyet, ahol egy időutazás formájában, különleges tárgyak segítségével, nem mindennapi történetekkel színesítve kerülhetnek közelebb a látogatók az erdélyi népi kultúrához, a kisebbségi léthez, a kutatás szenvedélyéhez.

 

Harmadik elemként a Skanzen Felső-Tiszavidék tájegysége átalakul Tánccsűrré, ami nevéhez híven igazi táncműhely. Itt ki-ki elsajátíthatja az egyszerűbb tánclépéseket, önállóan vagy rendezvények keretében táncoktatók segítségével, ahogy teszik ezt ma Válaszúton a nyári tánctáborokban.