Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1037, Budapest Kiscelli utca 108.
Telefonszám: (1) 388-7817, (1) 250-0304
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.31.: K-V 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.04.16. - 2015.09.05.
grafika, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
Belépő diákoknak
450 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
Belépő családoknak
1300 HUF
/ család
Fotó
500 HUF
Videó
1500 HUF
Farkas István, a két háború közötti modern európai festészet kiemelkedő jelentőségű, egyéni hangvételű festőművésze számottevő grafikus is volt. 13 éves korától 57 éves koráig, haláláig folyamatosan rajzolt, akvarellezett, jegyzetelt, vázlatokat és különféle műfajú és témájú grafikákat készített.

A korai rajzok közül kettő látható ezen a kiállításon. Farkas szorgalmasan és sokat rajzolt a Nagybányai Művésztelepen, mint ahogy a későbbiekben is élete különböző korszakaiban, különféle helyszíneken. Egyrészt tanulmányok, jegyzetek, naplótöredékek, dokumentumok, másrészt igényes, önálló alkotások.

Az 1921-1923 közötti dalmáciai szénrajzsorozatán csavargók, elesettek, tébláboló szegényemberek. A budapesti szénrajz kávéházi, kertvendéglői jelenetekben pedig polgárok, mintegy előképei az 1930 utáni nagy festményeken látható főszereplőinek, egy eltűnő életforma megtestesítőinek. Közben folyamatosan aktrajzokat is készít modell után.

Farkas István 1930 és 1934 között festi meg azokat a képeket, amitől azzá válik, akire gondolunk neve hallatán..

Drámai feszültség az 1930-34 közötti műveken. Nyomasztó színek, meghatározhatatlan tárgyak, formák, testetlen, anyagtalan figurák. A Farkas-színpad szereplői hol megfoghatatlan, elsikló lények, szellemalakok, hol vaskosan kihívó, fenyegető, veszélyt, végzetet hordozó, taszító lények. Farkas egzisztencialista festővé válik – megőrizve a realitást, az expresszív és szürreális elemeket is. Farkas irracionális festővé válik, abszurddá, miközben sosem hagyja el a látványt, röghöz kötöttségünket.

Azt írja róla Kassák Lajos 1942-ben: „Farkas nem furcsasággyűjtő, de minden egyénien különössé válik a keze alatt”. Sok hibát követ el: munkákkal látja el a kortárs képzőművészeket és vásárol tőlük. Közülük sokan válnak Júdássá, az ötvenes évek elejétől nekik köszönhető, hogy Farkast hosszú időre kifelejtik a magyar művészettörténetből.

Szigligeten megépítteti a Farkas villát, megpróbál visszavonulni, újra sok vázlatot, tanulmányrajzot készít a tájról, családtagjairól, általa beállított műtermi csendéletekről, virágokról. Néhány fontos festmény is készül. És 1941-ben még egyszer felfénylik a festészete, mint azt a Történt valami és a Kompozíció bizonyítja. A visszafogott színmennyiség elbizonytalanítja a formákat, szinte semmi nem plasztikus. Egy új korszak kezdete lehetne, megint valami nagyon más.

Gonoszság, rosszindulat, irigység: neve kézzel írva felkerül egy újságíró listára. Kecskemétről a vagonból dobja ki utolsó üzenetét: „ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, nem érdemes élni”. Auschwitzban szemtanúk szerint önként áll a gázba menők közé. 57 éves.

S. Nagy Katalin