Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Néprajzi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1055, Budapest Kossuth tér 12.
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: December elejétől a Néprajzi Múzeum épülete és kiállításai a költözésünk miatt nem látogathatók.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2015.02.28. - 2015.10.18.
Holokauszt, időszaki kiállítás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1300 HUF
/ család
Belépő Magyar Turizmus Kártyával
350 HUF
Bérlet diákoknak
(10 foglalkozásra)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(25 főig)
4600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, angol és német nyelven)
6500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, egyéb nyelven)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, angol és német nyelven)
4000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, egyéb nyelven)
5000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF

A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett néprajzi tárlat 72, kiállításon eddig soha nem szerepelt zsidó vonatkozású műtárgyat mutat be a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. A legrégebbi tárgy egy gyertyatartó 1815-ből, a legújabb tárgy egy kipa, amit 2007-ben furcsa módon valaki a múzeumban felejtett. A tárlat arra tesz kísérletet, hogy bemutassa ezt a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt: a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat és a kiemelkedően gazdag fotóanyagot. A bemutató a zsidó vonatkozásúak mellett sokféle értelmezést segítő műtárgyat, dokumentumot és fotót tartalmaz, valamint érdekes néprajzi kuriózumokat is. Ilyen például a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve 1929-ből, a Grünbaum Gyula által 1911-ben gyűjtött sopronkeresztúri halica cipő, vagy éppen a gyűjtőt hivatalosan igazoló 1910-es dokumentum arról, hogy múzeum számára gyűjt tárgyakat.

 

A Holokauszt történelmi traumájára való emlékezés módja lehet az események valamely részletének felelevenítése, az áldozatok emlékének, a túlélők gondolatainak felidézése, a történeti részletek és összefüggések tisztázása, a társadalom reakciójának elemzése. A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál.

 

A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel.

 

A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi rétegeket mutatja be, illetve ezek kapcsán egy-egy meghatározott témát jár körül. Egy különleges tárgy, a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve segítségével a Micva és adományozás kérdéseivel, a pápai zsidóság történetével ismerkedhet a látogató. A zsidó férfi és női fejviselet, illetve a rituális kellékek világába kalauzol a Strájmli és főkötő. A vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, és a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe ad bepillantást a Handlé és nagykereskedő. Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésével foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a Szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést.

 

A gyűjteményi anyagot bemutató termek sora után következő, középiskolás diákok és a kiállítás munkatársai által behozott tárgyakból és történetekből, rendhagyó módon diák kurátorok által rendezett Tantárgy és barkochba terem a kérdések terme: az élő közönségkapcsolat, a különböző viszonyulások, reflexiók, a párbeszéd és a pedagógiai feldolgozás színtere egyben.

 

Izgalmas lehetőségeket kínál a valós és virtuális tartalom kombinálására, és eddig Magyarországon még nem látott technikai megoldásokat mutat be a Néprajzi Múzeum és a MOME Techlab közös projektje, két egyedi fejlesztésű, interaktív digitális múzeumi alkalmazás. Ezekkel kel életre a kiállításban a pápai betegsegélyező egylet 185 éves adománykönyve és a szombati asztal.

 

A digitális vitrinben bemutatott adománykönyv látványa a kiállításba belépőt izgalmas, dinamikus képpel fogadja. Az első pillantásra hagyományosnak tűnő vitrinen egy érintéssel megjelenik a kijelző, amely lehetővé teszi, hogy az üveg mögül áttetsző eredeti műtárgyhoz szinte hozzányúlhasson a látogató, az egyes részeket megérintve felfedezze azt, belelapozzon, vagy kiválasszon egy zsebet, és annak feliratait és a hozzá kapcsolódó képeket kivetítse a vitrin fölé. A kiterjesztett információ a könyv láthatatlan mélyébe és a pápai zsidóság hétköznapjaiba kalauzol. Mindennek alapja a héber nevek átírása, az 1848-as pápai zsidó összeírással való összevetés, a pápai zsidó családtörténetek kutatása, amelynek köszönhetően jó néhány családot sikerült összekapcsolni az adománykönyvben szereplő személyekkel: többek között a Karinthy család felmenőit, illetve Alfred Göring magyar orvos barátjának, Kovács Lászlónak a nagyszülei is megtalálhatóak az adományozók listáján, és életre kelnek a múzeumban a digitális technológia eredményeképpen.

 

A kiállítás belső termében fogadja a látogatót a másik egyedi fejlesztés: a szombati asztal. Az asztalra vetített rövid animáció a szombat bejövetelének otthoni rítusait meséli el. A látogatók egy öttagú család és vendégük péntek esti ünnepét ismerhetik meg. A stilizált rajzok a gyertyagyújtástól az áldásokon át a vacsoráig mutatják be a hagyományos tárgyakat, kellékeket, cselekvéseket. Az este folyamán elhangzó különleges szépségű szövegek részletei magyar és angol nyelven is megjelennek az asztalon. A vetítés azonban csak akkor indul, ha legalább három látogató helyet foglal körülötte! Ezzel a gesztussal egyéni látogatóinkat is közös asztalhoz szeretnénk ültetni: kooperációra és közös élményre híva őket. A digitális muzeológia korszerű nyelve remélhetőleg a fiatal korosztály számára is vonzó módon közvetíti a hagyományos zsidó kultúra e fontos részét.

 

A kiállítás rendezői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina