Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.22. - 2019.02.22.
Debrecen
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10-17.30
páratlan heteken csütörtökön Múzeum+: 18-22
állandó kiállítás, képzőművészet, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő

A steril "white cube"-bá alakított Majovszky-termekben a Szépművészeti Múzeum huszadik századi és kortárs gyűjteményének kiemelkedő darabjait - többek között Joseph Beuys, Michaelangelo Pistoletto, Oskar Kokoschka, Alekszandr Rodcsenko, Hantai Simon, Eduardo Chillida, Hermann Nitsch, Antoni T'pies, Magdalena Abakanowicz, Lakner László, Josef Albers, Günther Uecker, Victor Vasarely, Anthony Caro, Erró és Erwin Wurm alkotásait - mutatjuk be. A múzeum gyűjteményéből származó műveket jelentős magángyűjtők, művészek és alapítványok nagy értékű letétjei egészítik ki.

 

Ugyan a rendelkezésre álló műtárgyállomány szórványos mivoltából adódóan nincs mód átfogó, a teljesség igényére törekvő narratíva felvázolására, ami persze a "nagy elbeszélések" utáni korszakban amúgy is reménytelen vállalkozásnak tűnik, minden terem bemutat egy-egy tendenciát, motivikus vagy stiláris összefüggést.

 

Az első, módszertani bevezetőnek is tekinthető terem főképp konceptuális indíttatású, intézménykritikai szemléletű művek segítségével reflektál az avantgárd és a festészeti tradíció viszonyára, illetve a műalkotás ontológiai státusának megváltozására. Ez a muzeológiai önreflexióra is késztető problémafelvetés rendszeresen visszatér az 1800 utáni gyűjtemény által szervezett időszaki kiállításokon, így a tizenkilencedik századi gyűjtemény és a régi képtár találkozásánál található, s ekként emblematikus jelentőségű kabinetekben rendezett kamara-kiállítás sorozat tárlatain vagy az utóbbi évek kiállítási programját szintetizáló nagy Cézanne-kiállításon is.

 

A következő termekben rugalmasan kezelt történeti-stiláris rendszerben megjelennek a századelő avantgárd tendenciáinak, az informelnek, az akcionizmusnak, a kinetikus művészetnek, az op-artnak, illetve a pop-artnak a múzeumban található jelentős példái. A kiállításon - a teremsor névadója, a múzeum gyűjteményéhez is hozzájáruló nagy gyűjtő, Majovszky Pál szellemiségét is követve - külföldi alkotókat és olyan magyar származású, emigráns művészeket mutatunk be, akik a nemzetközi művészettörténeti diskurzus részei. A kiállítás egységei - szándékaink szerint - komplex összefüggésrendszereket bemutató "értelmező terekként" működhetnek, melyekben a művek egymás kontextusában újabb jelentésrétegekkel gazdagodnak. A válogatás mikéntje, a letétek integrálásának módja a múzeum hosszabb távú gyűjteménygyarapításai elképzeléseit is tükrözi.

 

A Szépművészeti Múzeum újranyíló huszadik századi és kortárs állandó kiállítása kapcsán megfogalmazható a kérdés, miként határozható meg napjainkban a gyűjtemény ezen szegmensének nemzetközi pozíciója, s milyen perspektívái lehetnek az ún. "artworld"-ben.