Eseménynaptár
2016. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2016.08.29. - 2016.08.31.
Budapest
2016.08.29. - 2016.08.29.
Budapest
2016.08.29. - 2016.10.30.
Szombathely
2016.08.28. - 2016.08.28.
Mór
2016.08.28. - 2016.08.28.
Fertőrákos
Vuk
2016.08.27. - 2016.08.27.
Debrecen
2016.08.27. - 2016.08.27.
Fertőrákos
2016.08.27. - 2016.08.27.
Debrecen
2016.08.27. - 2016.08.27.
Fertőd
2016.08.27. - 2016.08.27.
Kecskemét
2016.08.26. - 2016.08.26.
Fertőrákos
2016.08.25. - 2016.09.18.
Kecskemét
2016.08.25. - 2016.10.06.
Miskolc
2016.08.24. - 2016.09.17.
Budapest
2016.08.23. - 2016.09.02.
Budapest
2016.08.21. - 2016.09.30.
Tokaj
2016.08.20. - 2016.10.30.
Veszprém
2016.08.19. - 2016.11.13.
Budapest
2016.08.19. - 2016.09.18.
Tatabánya
2016.08.18. - 2016.09.18.
Miskolc
Kuny Domokos Múzeum - Tata
A tatai vár
Cím: 2890, Tata Váralja u. 1-3.
Telefonszám: (34) 381-251, (34) 381-251
Nyitva tartás: K-V 9-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2012.08.18. - 2012.09.30.
17. század, 18. század, időszaki kiállítás, századok, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
650 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1500 HUF
/ család
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(mindhárom kiállítóhelyre érvényes)
1200 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(mindhárom kiállítóhelyre érvényes)
600 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(mindhárom kiállítóhelyre érvényes)
600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10 főig)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-30 fő)
3000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(31-40 fő)
4500 HUF
Fotó
1500 HUF
Videó
1500 HUF
Esküvői fotózás
(A fotózáshoz jegy a helyszínen, a múzeumi pénztárban váltható. A fotók elkészítésére a nyitvatartási időn belül időkorlátozás nincs. A kiállított műtárgybútorokat csak háttérként lehet alkalmazni, az enteriőrökbe belépni tilos!)
10000 HUF
/ Áfával
Múzeumunk raktárában őrzött, történeti kiállítások alkalmával, hangulatkeltő dekorációként, háttéranyagként bemutatott, vagy még soha ki nem állított arcképeket gyűjtöttünk egybe a kiállítás alkalmával.

Nem elsősorban műfajtörténeti bemutatót készítettünk, bár a látogató kétségtelenül képet kaphat a 17-19. századi arcképfestészet sajátosságairól, a nemesi arckép születésétől a biedermeier portrék világáig. A szándékunk elsősorban az volt, hogy megmutassuk az arcképek gazdag és mély jelentésárnyalatait, amelynek első rétegét talán a korra való utalások, az ábrázolt rangját kifejező kosztüm, kellékek jelentik, ezek mögött jelenik meg az ábrázolt személy, az egyéniség bélyegeivel, a lélek ábrázolása a festészet finom eszközeivel. Megpróbáltunk a képeken ábrázolt személyek nyomába eredni, megfejteni a képek titkát. Így lépett elő portréjának kulisszái közül Habsburg Mária Magdolna főhercegnő, Lipót császár leánya, testvérével, a később császárrá koronázott Józseffel együtt, mindketten szinte gyermekek még a képeken. Mária Magdolna kék drágaköves, igazgyöngyökkel terhes ékszereket visel, hajában, nyakán, de még pompás ruhájának fűzőbetétjében is. Minden kék, arany és fehér, megcsillanó selyem, ékkő és csipke, ami azonban a legszebben ragyog a képen, az a kis királylány, a kis "infánsnő" kíváncsi, kék szeme.

1820-ban készült az a két arckép, amely a császári testőrgárda tisztjét, és ifjú feleségét ábrázolja, éppen a házasság alakalmából. Az asszony, finoman megcsillanó gyöngy ékszereivel, selyem ruháinak csipkéivel férjének, az arany paszomántos egyenruhában büszkén feszítő, fiatal férfinek méltó párja – a női és férfi princípium, attitűd, mentalitás kitűnő, találó megfogalmazása ez, egy fiatal, szinte ismeretlen festőnő, Anna Frikart ecsetje nyomán.

Kiállításunk nem jöhetett volna létre a Barokk Fesztivál támogatása nélkül. Kerti Károly György restaurátor munkatársunknak így sikerült egyrészt feltámasztani, restaurálni, másrészt kiállításra előkészíteni a képeket, amelyek a tatai vár környezetében az Esterházyak hajdani, legendás képtárát idézik fel.

Kövesdi Mónika