Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.12. - 2023.01.12.
Budapest
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2023.01.04. - 2023.02.04.
Budapest
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
2022.12.13. - 2023.01.31.
Budapest
Deák Ferenc Kúria - Kehidakustány
Deák Ferenc Kúria, Kehidakustány
Cím: 8784, Kehidakustány Kúria utca 3.
Telefonszám: (30) 151-6875
Nyitva tartás: IV.1-IX.30.: K-V 10-17; X.1-III.31.: K-V 10-16
állandó kiállítás, Deák Ferenc, hírességek, politikatörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
1000 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 10 fő)
800 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
500 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(min. 10 fő)
300 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(min. 10 fő)
300 HUF
/ fő
Egyéni belépő családoknak
(2 felnőtt + legalább 2 gyermek, 6-14 éves)
1600 HUF
/ család
Kehida, a kis zalai település kétszeresen írta be nevét a magyar történelembe. 1232-ben itt született a híres kehidai oklevél, amelyet ma a nemesi vármegye kialakulása egyik fontos dokumentumaként tartunk számon. Hatszáz évvel később Deák Ferenc személye tette nevezetessé a községet, aki 1808-tól 1854-ig tekintette állandó lakhelyének Kehidát, otthonnak, a feltöltődés és a megpihenés helyszínének a falu közepén emelkedő kis dombra épült kúriát.
Részlet a kiállításból
A dombon már a középkorban is nemesi udvarház állt, melyet a török időkben erődítménnyé alakítottak, s amely aztán 1588-ban elpusztult. Helyén Hertelendy Gábor, a földesúr az 1740-es években „residentionalis házot” emeltetett magának. A kúria Hertelendy Anna és Deák Gábor házassága révén került a Deák család tulajdonába. A földszintes, L alakú épület udvari folyosója eredetileg nyitott tornácú volt, amelyet az 1790-es évek körül befalaztak és ablakokkal láttak el. Ekkor alakíttatta ki Hertelendy Anna a keleti szárny déli szobájából nyíló házikápolnát, ahol - a legenda szerint - botrányoktól sem mentes, nagyvilági élete végén gyakran órákon át imádkozott. A széles, zárt folyosó lakószobák előtti részén Deák Ferenc faragóműhelyt rendezett be magának, gyakran időzött itt, számtalan apróbb-nagyobb faragványt készített saját örömére, barátai, ismerősei megajándékozására.

Deák Antal és Ferenc idejében a ház átépítésére nem került sor, csak a 19. század végének akkori tulajdonosai, a Baronyi testvérek végeztek rajta kisebb átalakítást. Az 1920-as években az északi szárny nyugati végéhez épített toldással nyerte el az épület mai külső képét.

2003-ban, Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították. Keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, a haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Az első teremben, Deák hajdani hálószobájában, életének első 45 évét mutatjuk be: családi viszonyait, születésének körülményeit, iskoláit, barátait és eszmetársait, a zalaegerszegi vármegyeházán „becsületbeli” tisztségeket vállaló, a polgári átalakulás ügye iránt elkötelezett fiatal politikust, aki 1833-ban Zala vármegye követeként jelenik meg a pozsonyi országgyűlésen, s hamarosan a szabadelvű reform ellenzék vezéralakja lesz.

A második teremben, az egykori pipázó és dolgozószobában a híres kandalló köré szervezett biedermeier enteriőr a reformkor köznemesi otthonainak hangulatát idézi. A tárlókba kiállított könyvek és pipák ízelítőt adnak Deák olvasmányaiból és nevezetes pipagyűjteményéből.

A kúria régi ebédlőjében a Kehidán megfordult neves személyiségek arcképcsarnoka, Deák 1848-as igazságügy-miniszterségének, valamint az önkényuralom idején a passzív ellenállás példaadó politikusának tárgyi és írásos emlékei láthatók.

A negyedik, egykor a vendégek elszállásolására szolgáló kis szoba az 1854-ben Pestre költözött Deák Angol Királynő-beli lakosztályának szalonjára emlékeztet. Berendezése egykorú ábrázolások alapján készült, a könyvszekrény és a kihúzható kisasztal Deák hagyatékából származik.

Az utolsó szobában, Hertelendy Anna hajdani dísztermében a deáki életpálya 1849 utáni szakaszának, politikai, államférfiúi tevékenységének fő állomásaihoz: az 1861-es országgyűléshez, valamint az élete fő művének tartott kiegyezéshez kapcsolódó relikviák mellett a pesti „öreg úr” viseletének jellegzetes darabjai, személyes használati tárgyai láthatók, többek között az a különleges füles karosszék, amelyben élete utolsó hónapjait töltötte, s amelyben 1876. január 28-án elhunyt.

Béres Katalin
történész