Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.20. - 2020.09.20.
Pécs
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Veszprém
2020.09.20. - 2020.09.20.
Debrecen
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.20. - 2020.09.20.
Nagykőrös
2020.09.20. - 2020.09.20.
Békéscsaba
2020.09.20. - 2020.09.20.
Szeged
2020.09.20. - 2020.09.20.
Budapest
2020.09.19. - 2021.07.15.
Pécs
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.15. - 2021.11.01.
Szombathely
2020.09.11. - 2020.10.11.
Herend
2020.09.11. - 2021.01.10.
Hódmezővásárhely
2020.09.11. - 2020.11.08.
Budapest
2020.09.10. - 2020.11.20.
Budapest
2020.09.10. - 2020.12.06.
Budapest
Pásztói Múzeum - Pásztó
A múzeum épülete
Cím: 3060, Pásztó Múzeum tér 5.
Telefonszám: (32) 460-194
Nyitva tartás: H-P 8-16, Szo 9-15
Szabadtéren bármikor látogatható
agrártörténet, állandó kiállítás, gazdaságtörténet, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(65 éves korig)
300 HUF
Csoportos tárlatvezetés
(magyar, angol, német nyelven)
500 HUF
A Mátra és a Cserhát-hegység találkozásánál, a Zagyva-folyó völgyében fekvő Pásztó kedvező földrajzi fekvése miatt már az őskőkortól lakott volt.
Részlet a kiállításból
A magyar honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába került a vidék. A település életét meghatározta, annak jelentőségét kiemelte, hogy a 12. század elején feltehetően királyi alapításként - monostor létesült Pásztón. Az 1100-as évek elején ugyanakkor falu is létezett a Szent Lőrinc plébániatemplom körül.

1265-ben V. István a monostor kegyuraságát a Rátót nembeli Porch Istvánnak adta, és ezzel a falu is földesúr fennhatóság alá került. A település fejlődése a 13. század végén felgyorsult, 1298-ban vásártartási joga volt, piacát is említik. Egy 1399-es adat szerint a kompolti vám elkerülése végett a kereskedők Budáról Egerbe Pásztón és Gyöngyösön át mentek, és útközben vásárt csaptak a pásztói piacon.

1407. április 26-án Zsigmond király Tari Lőrinc kérésére kiváltságlevelet adott "Páztho oppidum" lakói részére, és a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel őket. A mezőváros fejlődését 1551-ben azonban a török hadak érkezése szakította meg. 1552-től Pásztó török fennhatóság alatt nahie központ volt, és csak a 17. század végén szabadult fel. A 18. században a város újjáépült, ám a 19. század végére az iparosítások során Pásztó kedvezőtlen helyzetbe került Hatvan és Salgótarján között. Katasztrofális hatása volt a szőlőkultúrát elpusztító filoxéra vésznek. Így a település 1901-ben önként lemondott a városi rangról, és azt csak 1984-ben kapta vissza.