Eseménynaptár
2021. október
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2021.10.21. - 2021.10.21.
Székesfehérvár
2021.10.21. - 2021.10.21.
Paks
2021.10.21. - 2021.10.21.
Budapest
2021.10.21. - 2021.10.21.
Debrecen
2021.10.21. - 2021.10.21.
Martfű
2021.10.21. - 2021.10.28.
Hódmezővásárhely
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.10.20.
Miskolc
2021.10.20. - 2021.10.20.
Budapest
2021.10.20. - 2021.11.20.
Herend
2021.10.20. - 2021.11.20.
Salgótarján
2021.10.19. - 2021.10.19.
Budapest
2021.10.16. - 2021.11.21.
Budapest
2021.10.16. - 2022.01.31.
Szarvas
2021.10.14. - 2021.12.31.
Zirc
2021.10.12. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.12. - 2022.01.30.
Szolnok
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.10. - 2021.11.28.
Budapest
2021.10.09. - 2021.11.09.
Makó
Falumúzeum, Nagytarcsa - Nagytarcsa
Falumúzeum, Nagytarcsa
Cím: 2142, Nagytarcsa Múzeumkert u. 21.
Telefonszám: (70) 379-8262
Nyitva tartás: K-Sze 10-16, Cs-P 10-14
állandó kiállítás, iparművészet, kézművesség, mesterségek, népi iparművészet, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
250 HUF
Belépő diákoknak
(belföldi)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(belföldi)
100 HUF
A nagytarcsai nők ruházata nagyon hasonlít a cinkotai és a csömöri asszonyok viseletére. Mintakincsét tekintve a Pest környéki hímzésekhez sorolható.
Részlet a kiállításból
A hímzéstechnikát a századfordulón a száröltés és laposöltés együttes alkalmazása jellemezte. Ez eleinte rendkívül kevés és egyszínű volt. Csak később varrták a pirosat a kékkel együtt. Az évek múlásával fejlődött a nagytarcsiak díszítőkedve és vele együtt a művészetük is. A laposöltés került túlsúlyba. Az 1920-as években az ünnepi ingek ujján és a vasalt fejkendőkön arasznyi szélesen megjelent a fehér lyukas hímzés is.

A fényképek tanúsága szerint a múlt század közepétől a nők szoknyája lassacskán megrövidült: már csak térdhajlatig ér, így sikkesebb lett. Az asszonyok alakjuk formálása érdekében több, vagy kevesebb szoknyát vettek magukra.

A nagylányok nagyünnepi viseletét az első gyermek születéséig a fiatal menyecskék is hordhatták. A kéket az ünnep első napján, a fehéret a másodikon viselték. A vállkendő is a megfelelő színű ruhához illő: a fehérhez fehér, a kékhez kék. A vasalt fejkendőt a lány csak menyasszony korában köthette a fejére, ha a templomba ment. Máskor ott csak hajadonfővel jelenhetett meg. De a kocsmában, a tánchoz feltétlenül a fejére tette. A kendő alá fejkötőt csak a menyecske vagy asszony hordhatott. A lányok haja hátul egy copfban lógott, a végében lévő színes szalag a szoknya aljáig ért.

Az asszonyok a pirosat játszó öltözetet pünkösdkor, a feketét pedig adventkor, nagyböjtben vagy gyász esetén öltötték magukra. Ezt a fekete ruhát gyászban vagy temetésre csak nem közeli családtag halálesetén viselhették. Ha közeli rokon halt meg, keskenyebb és még sötétebb hímzést kellett alkalmazni. Az asszony fejkötőjén csak egészen vékony csipke látszódhatott.

A kiállításon a férfiak viseletét egy gubába öltöztetett bábú mutatja be. Ezt a ruhadarabot kocsin viselték, de felvették templomba menet is a századforduló éveiben. A guba alatt széles gatya, hímzett ing és mellény (kabátyik) van, a bábu fején kucsmasapka.

A kiállításon természetesen a mennyasszony viseletét, valamint a fenntieken túl más, jellegzetes ruhadarabokat is megtekinthetünk: mint pl. a téli öltözéknek is kitűnő bélelt blúzt, az ún. kacabajt.