Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Éber Emlékház - Baja - Szentistván
Az Éber Emlékház udvara
Cím: 6500, Baja - Szentistván Jókai Mór utca 19.
Telefonszám: (79) 324-216
Nyitva tartás: III.16-XII.18.: Sze-Szo 10-16
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
360 HUF
Belépő diákoknak
180 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
180 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
600 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
Id. Éber Sándor 1878-ban Ráckeresztúron született. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt 1896 és 1900 között. A monumentális feladatok, a freskófestés vonzotta elsősorban. A Tanítóképző Intézet tanáraként érkezett Bajára 1902-ben, ahol két évtizeden keresztül tanított.
Állnak: Éber Géza, ifj. Éber Sándor, Éber Gyula, Éber László; Ülnek: Éber Erzsébet, Éber Anna, Éber Sándorné, id. Éber Sándor, Éber Margit
Az 1910-es évektől számos dekoratív, kissé szecessziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót illetve seccót készített többnyire egyházi megrendelésekre. Élete során 22 templom, illetve iskola falát díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. Az alföldi táj és a Duna-mellék világát örökítette meg - néha a plein air formákat feloldó, máskor a vonal szerepét kidomborító ábrázolással.

Id. Éber Sándor halálával nem maradt üres a ház műterme. Hét gyermeke közül leányát, Éber Annát (sz. 1905) és fiát, ifj. Éber Sándort (1909-1985) igézte meg az édesapa műtermének különös varázsa, atmoszférája.

Ifj. Éber Sándor a Képzőművészeti Főiskolán 1927-1931 között Rudnay Gyula növendéke volt, aki már ekkor felhívta figyelmét a pasztellkrétára. 1940-től szinte kizárólag pasztellkrétával dolgozott. "Apámnak gyúrtam színes krétákat gyermekkoromban. Megszerettem." - vallja. Témáit szűkebb hazája, a Duna világa, az ártéri erdők, morotvák és az öreg halászok életéből meríti. Alkotásai az örök természet mozdulatlan szépségét sugározzák. De ahogyan a század elkomorul, feszültebbé válik ifj. Éber Sándor művészete is. 1969-ben így ír: "Az ősi vízimalmokat már csak képeim idézik. A Vöröshíd ívét ledöntötte a jeges ár. Faragott, büszke nyakú halászbárkák sorából csak egyet ringat már a Sugovica. Sietnem kell, szabályozzák a Dunát."

Ifj. Éber Sándor négy évtizeden keresztül gondozta édesapja művészi hagyatékát és a különböző ritkaságokat őrző Éber-gyűjteményt, folytatva a néprajzi tárgyak gyűjtését.

Éber Anna az édesapa műterméből egyenesen az Országos Képzőművészeti Akadémiára került, ahol Rudnay Gyula kurzusait hallgatta. A tehetséges fiatal művész 1932-1958 között a Népművelési Bizottság esti tanfolyamain oktatott, majd 1959-1969 között rajztanárként dolgozott. Az ötvenes években a Magyar Filmgyárnak készített dekorációs munkákat, de portrékat, tájképeket is festett. Költői hitvallása szól hozzánk minden alkotásából: "Az életet látom meg minden rügyben, fákat, virágokat, naplementét... Lelkem érzelmeit, szimbólumokat festek... Akkor vagyok boldog, ha festhetek, bármilyen fáradt vagyok, új erő költözik belém."