Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.02.15.
Budapest
2019.02.15. - 2019.02.15.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.01.31. - 2019.03.24.
Budapest
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.02.07. - 2003.03.01.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő diákoknak
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Egyéni kombinált belépő
(Kaputorony+ Apostolok tornya)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
Kiállításunk elsődleges célja a menyasszonyi csokrok 20. századi változásait bemutatni. A csokrok formái, a csokorba kötött virágok koronként változtak és híven tükrözték az adott kor divatirányzatát. Szinte napjainkig különbséget lehet tenni a városi, még inkább a fővárosi és a vidéki virágkötészeti stílusok között.

A 19. század közepétől a menyasszonyoknak - és itt elsősorban a bécsi udvarhoz közel álló arisztokráciára kell gondolni - kis, kerek csokraik voltak, amelyeket ma biedermeier csokornak ismerünk. A 19. század végén, 20. század elején jött divatba először német nyelvterületen, majd hazánkban is az ún. vízesés vagy zuhatag típusú karra fektethető virágcsokor. A módos, elsősorban városi polgárság élővirágból köttette a menyasszonyi csokrokat. Főként rózsát, szegfűt, kálát, liliomot és Olaszországból hozatott narancsvirágot használtak erre a célra. A hosszan lelógó szalagok végére virágokat és apró zöld leveleket tűztek. Ez a csokorforma jól illett az ekkor divatba jött hosszú fehér ruhához. A szegényebb polgári és falusi réteg, akik nem engedhették meg maguknak, hogy élővirágból köttessék meg a menyasszonyi csokrot, ugyanezeket a virágokat művirágból készíttették el.

Az 1960-70-es években a művirág csokrok mellett ismét megjelentek az élővirágok, így a fehér szegfű, a fehér kardvirág, a kála. Idővel tért hódított a piros szegfű, a piros rózsa és a gerbera, majd az orchidea különböző színárnyalatai. Napjainkban a virágkötészet hatalmas fejlődésének eredményeként a legváltozatosabb csokrokkal találkozhatunk, mind formáját tekintve, mind pedig a felhasznált virágokat illetően.

Kiállításunkat fotóillusztrációk és eredeti menyasszonyi viseletek egészik ki, melyek híven tükrözik a virágkötészeti stílusokat, változásokat, a városi és a paraszti virágkultusz időbeli és térbeli különbségét.