Eseménynaptár
2016. december
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2016.12.03. - 2016.12.04.
Székesfehérvár
2016.12.03. - 2016.12.03.
Budapest
2016.12.03. - 2016.12.03.
Győr
2016.12.03. - 2016.12.03.
Vác
2016.12.03. - 2016.12.03.
Budapest
2016.12.03. - 2017.07.30.
Veszprém
2016.12.03. - 2017.11.05.
Budapest
2016.12.02. - 2016.12.02.
Budapest
2016.12.02. - 2016.12.02.
Gyöngyös
2016.12.02. - 2016.12.02.
Székesfehérvár
2016.12.02. - 2016.12.30.
Esztergom
2016.12.01. - 2016.12.01.
Székesfehérvár
2016.12.01. - 2016.12.01.
Budapest
2016.12.01. - 2017.01.15.
Tatabánya
2016.12.01. - 2017.01.08.
Budapest
2016.11.30. - 2017.01.29.
Budapest
2016.11.27. - 2017.02.19.
Budapest
2016.11.27. - 2017.02.12.
Hódmezővásárhely
2016.11.26. - 2016.12.31.
Győr
2016.11.25. - 2016.12.15.
Kecskemét
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10-17.30
páratlan heteken csütörtökön Múzeum+: 18-22
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2012.08.10. - 2012.09.09.
időszaki kiállítás, Kína
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
700 HUF
/ fő
A kínai kortárs művészet felvirágzása a gazdasági növekedéssel egy időben zajlott le. A globalizáció kihívásait bátran felvállaló ország legutolsó évtizedeinek művészete szorosan kötődik az ország társadalmi valóságához, mely 1949, a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta folyamatos változásban van. A kortárs kínai művészetre jelentőségteljesen hatottak az Európából és Amerikából érkező művészeti tendenciák (az expresszionizmustól kezdve a pop-arton át az akcióművészetig); a másféle látásmód és az új kifejezési eszközök keresése olyasfajta, napjainkban is működő boszorkánykonyhát eredményeztek, amely magába olvasztja az újat, ám változó intenzitással, de a hagyománnyal is fenntartja a kapcsolatot. Kísérletezéseik tárgyát, mely egy újszerű vizuális nyelvezet kialakítására törekszik, a legváltozatosabb hordozókon és különböző technikákkal alkotják meg: a tinta- és olajfestményeken, grafikákon, fametszeteken túl a fotográfia és a videóművészet is (egyebek mellett) hangsúlyos jelentőségre tett szert Kína elmúlt évtizedeinek művészetében.

1949 után a kínai festészet jelentős változáson ment keresztül. Hagyományosan az ideák megjelenítésére, nem pedig a valóság realista ábrázolására szolgált, az alkotók pedig sokszor elkülönülten, a világtól elzárva dolgoztak. A klasszikus monokróm tintaképek madár-és-virág, valamint tájábrázolásai, melyek az ember és a természet egységét hirdető filozófiát fejezték ki vizuális eszközökkel, lassan érvényüket veszítették, mert nem tették lehetővé a kézzel fogható valóság realista megjelenítését.

Ezzel szemben az Európától átvett olajfestészeti technika vált a politikai kormányzat kedvelt eszközévé, amelynek segítségével kiválóan meg lehetett jeleníteni a történelmi-forradalmi eseményeket és szereplőit. 1978-tól kezdődően, Deng Xiaoping vezetésével újfajta ideológiai trendek kezdtek el meghatározóvá válni Kína művészetének alakulásában. A nyugatról érkező kortárs áramlatok megkérdőjelezték a pusztán realista szempontú szemléletmódot, és modern kifejezőeszközökkel való kísérletezésre, de egyúttal a hagyományos művészeti formák újragondolására is ösztönöztek.

A tradicionális kínai festészet spirituális töltete az absztrakció és az expresszionizmus eszköztárainak segítségével egy új stílusirányzat születését eredményezte ebben az időszakban. A 80-as, 90-es években újabb trendek jelentek meg: ezek közé tartozott a vidék életét feldolgozó "rurális realizmus", az európai gyökerű "klasszicizmus", a nyugati avantgárd tendenciái, így az expresszionizmus (ami az erőteljesen szubjektív szimbolikus tartalmai miatt vonzotta a művészeket), a szürrealizmus és a hiperrealizmus is. Ez a tendencia mind a mai napig tart; a globalizáció előtérbe helyezte az "én" és a "másik" problematikáját, de egyúttal ösztönzőleg hatott a saját kulturális és társadalmi sokszínűségük kifejezésére is.

A kortárs kínai művészetben az avantgárd mellett a régi műfajok is erőre kaptak, ám tartalmukban jelentősen megújultak. A hagyományos tustechnikával vagy fametszetes nyomtatással készült, a klasszikus kínai esztétikát és szimbolikát megőrző képek napjainkban is jelen vannak, de ezúttal már a modern társadalom képe tükröződik rajtuk.