Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2011.07.01. - 2011.07.31.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1100 HUF
Belépő diákoknak
550 HUF
Belépő katonáknak
550 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + gyermekek)
1150 HUF
/ család
Egyéni tárlatvezetés magyar nyelven
400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 5 fő)
1800 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(max. 15 fő)
5500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
9700 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(1-5 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(6-10 fő)
13000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(11-15 fő)
16000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(16-25 fő)
24000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
4500 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 15 fő)
6000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(max. 25 fő)
12000 HUF
/ csoport
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Mizerák István (1942-1998), a Magyar Távirati Iroda fotósa munkásságának állít emléket. A több mint harminc nagyméretű fekete-fehér képen a fotóriporter-újságíró tudósításainak pillanatain túl, művészfotóinak egyedi világa is megelevenedik, bemutatva ezzel a sokoldalú művész életpályáját, életének pillanatait és lehetőségeit a 20. század második felének Magyarországán.

Mizerák István 1942. december 19-én, felvidéki származású család elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot. Szülei (Mizerák István, Dorkó Erzsébet) a Csehszlovákia részévé vált magyar területről költöztek Ózdra. Bár iskolásként még a színpadi szereplés és rendezés is érdekelte, de a fotózás iránt érzett elhivatottság hamarosan átvette a főszerepet életében. Életének ma már egyik legfontosabbnak bizonyult epizódja, amikor kilencévesen egyik ezüst láncát fényképezőgépre cserélte. Ez egyben a fotózás iránt érzett "nagy szerelem" és egy gazdag fotóskarrier kezdete is volt. Képeit már ekkor saját maga hívta elő és nagyította. Hivatalos karrierje 1966-ban kezdődött, mikor egy fotópályázaton "Finita" jeligével indult és második díjat nyert.

Ózd a vas-, és acélgyártásnak köszönhetően nyüzsgő és gazdag város volt azokban az években; az Ózdi Kohászati Üzemek a város lüktető szíveként biztosított megélhetési lehetőséget a legkülönbözőbb embereknek, köztük a fiatal Mizerák Istvánnak, aki élete első szakmai munkáját itt kapta. A protokollfotós pozíció betöltése számára már akkor sem a "főmuftik" parádéját kiszolgáló fényképész alakját jelentette, ebből az időszakból származó fotóin a "hatalom", a politikai töltet szinte csak ironikus formában vannak jelen. Ezzel szemben az acélgyár csarnokaiban bóklászva gyönyörű képeket készített az izzó vas ragyogásában dolgozó munkásokról, képes volt meglátni a szépséget az őt körülvevő ipar nyers geometriájában.

Életművét áttekintve, fotóinak jelentős hányadának témája a kohászat, a vasmunkások, de mai szemmel nézve sem a "proletár" vagy a "szocializmus építése" jut róluk eszünkbe, mindinkább az emberi tartás, a robotizált ipari termelés megjelenése előtti, ma már szinte elképzelhetetlen körülmények között folytatott munkavégzés heroizmusa, a nyers vas szépsége.

1968-tól az MTI tudósítója, az elkövetkező években szinte valamennyi országos lapban közölték fotóit. Rendszeresen publikált a Déli Hírlap, az Ózdi Vasas és az Észak-Magyarország napilapok hasábjain.

A természet szeretete egész életén át elkísérte, az Aggteleki Nemzeti Parkról készített fotói hosszú éveken át szolgálták az UNESCO által védett természetvédelmi terület megismertetését, és 1977-ben UNESCO-díjat nyert Az élet bölcsője című képével. Több hazai illetve külföldi kiállításon szerepelt és érdemelt ki díjat felvételeivel, 1989 decemberében Romániában a Vöröskereszttel együttműködve segítette az erdélyi magyar rászorulókat, önzetlen gesztusát húsz évvel később egy emlékplakettel poszthumusz is elismerték.

Bár a kilencvenes évek második felében látása erősen megromlott, élete utolsó napjáig dolgozott. Mizerák István életútja példaértékű: egy vidéki iparvárosban európai színvonalú életművet hozott létre akkor, amikor még nem is létezett ez a kifejezés; ma is aktuális művészi színvonalú képeket hagyott ránk.

1998. április 9-én halt meg Ózdon.