Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.22. - 2019.02.22.
Debrecen
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete - Miskolc
Cím: 3530, Miskolc Papszer utca 1.
Telefonszám: (46) 346-875
Nyitva tartás: K-V 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2002.10.25. - 2002.12.31.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(20 főig)
3000 HUF
Csoportos belépő
(21-30 fő)
4500 HUF
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Magyarországon jelenleg közel 300 néprajzi, építészeti és műemlékvédelmi szempontból értékelhető tájházat számlálunk. Ezek színvonala, megjelenése, karbantartottsága és látogatottsága persze rendkívül eltérő. Fotográfus hitvallásomnak megfelelően a hitelességet, az építményekben rejlő üzenetek mind adekvátabb rögzítését próbáltam elvégezni.

Tájháznak nevezzük azokat a múzeumokat vagy kiállítóhelyeket, amelyek a népi építészet szempontjából jelentős, esetleg műemléknek minősített épületekben berendezett hagyományos lakás-vagy műhelybelsőket mutatnak be. Ez gyakorlatilag kettős üzenettel bír a nagyközönség felé: egyrészt az épület maga a szűkebb vagy tágabb környezet jellemző technikáit, formáit és szerkezeteit őrzi meg, másrészt, a berendezés az életmód egészének vagy egy-egy sajátos jellemző szituációjának a reprezentálója.

A tájház alapítás igazi fénykora az 1970-80-as évekre esett, amikor is gomba-módra szaporodtak a tájházak, tájmúzeumok, faluházak szerte az egész országban. Egyes helyeken, mint például Heves és Veszprém megyében a helyi múzeumi szervezet által tudományosan és múzeológiai szempontból jól szervezett módon, ún. tájházak láncolatát alakították ki, melyek egymásra épülése mutatta be az adott megye népi építészetének és életmódjának sajátosságait. Máshol, - mondhatni a legtöbb helyen -viszont egyéni kezdeményezések helyi, személyes vagy közösségi indíttatásból hoztak létre tájházakat, melyeket jó esetben láthatott vagy kontrollálhatott múzeológus vagy műemlékes szakember. Sok esetben nagyobb volt a helyi lelkesedés, mint a hozzáértés, mely estenként kiállítási, múzeológiai szempontból kívánni valót hagyott maga után.

Minden hibája ellenére ez a közel 300 épület mai rohanó és hagyományos értékeinket folyamatosan romboló világunkban megőrzött valamit a múltból, eleink építő tudásából, életviteléből, életmódjából. Kiinduló pontjai, esetleg megalapozói tudnak lenni a helyi közösségi identitás erősítésének, a hagyományok ápolásának, sőt újabban a nagy lehetőségeket rejtő falusi turizmusnak is célállomásaivá váltak.

Nemzeti kulturális örökségünk vitathatatlanul igen jelentős, több tízezer tárgyat magába rejtő területét adják a tájházak. A rájuk való odafigyelés, a rohanó gazdasági és pénzügyi helyzet ellenére folyamatos karbantartásuk, látogathatóvá tételük nemcsak a helyi és megyei múzeális intézményeknek lett feladata, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának is. Ha ezek a tájházak egy jól karban tartott és üzemeltetett, szakmailag kifogástalanul helyreállított és berendezett múzeumok és kiállítóhelyek láncolatát lesznek képesek alkotni, akkor Magyarország nagy eséllyel pályázhat az UNESCO Világörökség c. programjához, ezen építmények listára vételével. Az említett cél elősegítése érdekében igyekeztem a tájházak jelenlegi állapotát artisztikusan, de hitelesen is rögzíteni. Lelkesítő volt számomra, hogy úgy tudtam hasznos munkát végezni, hogy abban örömet és élményt is találtam.

Kulcsár Géza
fotóművész