A képes levelezőlapok divatjának közel száz esztendőn át hódolt az utazó és nyaraló polgár, névnapot, születésnapot és újévet köszöntő, vagy üzenetet és üdvözletet küldő rokon és barát. Jánoska Antal (1954) és szerzőtársa, Horváth Ferenc (1943) a régi és modern játékkártyák barátaiként talán még idejében fedezték fel a kártyás témák művészeti és szépirodalmi értékeit, és gyűjtöttek össze négy évtized alatt több ezer képeslapot és számtalan irodalmi emléket.

E gyűjtemény "leg"-jei, azaz a legrégibb, a legszebb, a legritkább levelezőlapok sorakoznak az album oldalain és most a múzeum falain.